A táliboknak eszük ágában sincs újranyitni a lányok előtt az iskolákat és az egyetemeket

A kabuli tálib hatóságok semmilyen ígéretet nem tettek arra, hogy újranyitnák az iskolákat és az egyetemeket a lányok és a nők előtt az új tanévben - közölte vasárnap Kabulban az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja.

  • Eduline/MTI

Tomas Niklasson elmondta, hogy semmilyen "határozott kötelezettségvállalás" nem hangzott el a tálib miniszterekkel tartott találkozóin. "Az iskolák és egyetemek megnyitása a fiúk és a lányok, a nők és férfiak előtt nem választás kérdése" - szögezte le sajtótájékoztatóján Tomas Niklasson. "Ez a jövőbe, a következő nemzedékbe, egy jobb Afganisztánba tett szükséges befektetés, ezenkívül minden afgán igényli, akivel csak beszéltünk".

Amióta az iszlamista mozgalom visszatért a hatalomba Afganisztánban 2021 augusztusában, az ázsiai ország az egyetlen a világon, amelyben a nők nem tanulhatnak.

A tálibok először a középiskolai oktatást tiltották meg a kamaszlányoknak. Decemberben pedig a nők egyetemi oktatását tiltották be, arra hivatkozva, hogy "megsértették az iszlám viselet és koedukáció szabályait".

A nőket számos állásból is kizárják, egyebek mellett a nem kormányzati szervezetekben történő alkalmazásból. "Ez a nők munkához való jogának egyértelmű megsértése, amely súlyosan befolyásolja a saját maguk és családjuk megélhetését is" - mondta az EU különmegbízottja.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.