A táliboknak eszük ágában sincs újranyitni a lányok előtt az iskolákat és az egyetemeket

A kabuli tálib hatóságok semmilyen ígéretet nem tettek arra, hogy újranyitnák az iskolákat és az egyetemeket a lányok és a nők előtt az új tanévben - közölte vasárnap Kabulban az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja.

  • Eduline/MTI

Tomas Niklasson elmondta, hogy semmilyen "határozott kötelezettségvállalás" nem hangzott el a tálib miniszterekkel tartott találkozóin. "Az iskolák és egyetemek megnyitása a fiúk és a lányok, a nők és férfiak előtt nem választás kérdése" - szögezte le sajtótájékoztatóján Tomas Niklasson. "Ez a jövőbe, a következő nemzedékbe, egy jobb Afganisztánba tett szükséges befektetés, ezenkívül minden afgán igényli, akivel csak beszéltünk".

Amióta az iszlamista mozgalom visszatért a hatalomba Afganisztánban 2021 augusztusában, az ázsiai ország az egyetlen a világon, amelyben a nők nem tanulhatnak.

A tálibok először a középiskolai oktatást tiltották meg a kamaszlányoknak. Decemberben pedig a nők egyetemi oktatását tiltották be, arra hivatkozva, hogy "megsértették az iszlám viselet és koedukáció szabályait".

A nőket számos állásból is kizárják, egyebek mellett a nem kormányzati szervezetekben történő alkalmazásból. "Ez a nők munkához való jogának egyértelmű megsértése, amely súlyosan befolyásolja a saját maguk és családjuk megélhetését is" - mondta az EU különmegbízottja.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.