A szakképzésben már zajlik az oktatók teljesítményértékelése, a májusi bérfejlesztésük múlik rajta

A közoktatásban még nem tesztelik a teljesítményértékelési rendszert, a szakképzésben oktatóknak viszont már most is részt kell venniük benne.

  • Eduline/MTI

A jelenleg is zajló felmérés alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

Elismételték, hogy 2020 júliusában átlagosan 30 százalékkal emelték a szakképzésben dolgozók bérét, illetve idén januártól még tovább nőtt a szakképzésben oktatók bére, akik a "köznevelési intézményekhez hasonlóan 10 százalékos béremelésben részesültek" - magyarázza a minisztérium közleményében.

Kiemelik, jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, és hozzátették, hogy a későbbi időszakban - "a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció".

A közoktatásban is bevezetnék

A kormány új teljesítményértékelési terve a gyakorlatban komoly feszültséget gerjesztene a tantestületeken belül, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követelésekkel fordult a kormányhoz és aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az aláírásgyűjtést a magyar kormánynak címezték azzal a céllal, hogy megakadályozzák, hogy a kormány - immár uniós pénzből is - tovább rombolja a közoktatást. Eddig több, mint 10 ezren írták alá a szakszervezetek követeléseit.

Sőt, tegnap a két nagy szakszervezet bejelentette, miután a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakképzésben és kétnapos sztrájkot 2023. március 16-17-én a közoktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.