A közoktatásban még nem tesztelik a teljesítményértékelési rendszert, a szakképzésben oktatóknak viszont már most is részt kell venniük benne.
A jelenleg is zajló felmérés alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
Elismételték, hogy 2020 júliusában átlagosan 30 százalékkal emelték a szakképzésben dolgozók bérét, illetve idén januártól még tovább nőtt a szakképzésben oktatók bére, akik a "köznevelési intézményekhez hasonlóan 10 százalékos béremelésben részesültek" - magyarázza a minisztérium közleményében.
Kiemelik, jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, és hozzátették, hogy a későbbi időszakban - "a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció".
A közoktatásban is bevezetnék
A kormány új teljesítményértékelési terve a gyakorlatban komoly feszültséget gerjesztene a tantestületeken belül, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követelésekkel fordult a kormányhoz és aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az aláírásgyűjtést a magyar kormánynak címezték azzal a céllal, hogy megakadályozzák, hogy a kormány - immár uniós pénzből is - tovább rombolja a közoktatást. Eddig több, mint 10 ezren írták alá a szakszervezetek követeléseit.
Sőt, tegnap a két nagy szakszervezet bejelentette, miután a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakképzésben és kétnapos sztrájkot 2023. március 16-17-én a közoktatásban.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
