Négy szolnoki iskola több mint hetven tanára csatlakozott az érettségi bojkottjához

Egyre több gimnáziumból csatlakoznak tanárok azokhoz, akik addig nem látnak el plusz feladatokat az emelt szintű érettségin, amíg a kormányzat nem foglalkozik a követeléseikkel.

  • Eduline

„Mi, a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium 41, a Varga Katalin Gimnázium 22, a Verseghy Ferenc Gimnázium 15 és a Karcagi SZC Hámori András Technikum és Szakképző Iskola 1 pedagógusa kijelentjük, hogy mindaddig nem jelentkezünk érettségi vizsgaelnöki, illetve emelt szintű vizsgáztatói és/vagy javító szaktanári feladatokra, amíg a kormányzat a szülők, diákok és pedagógusok kilencpontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó” – írták a tanárok a Facebookon. A közös közleményt a hvg.hu szúrta ki.

Korábban már több száz tanár tagadta meg az érettségi körüli önkéntes munkát – a tatai Eötvös József Gimnázium, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és az ELTE Radnóti Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tantestületének egy része is megtagadja az ingyenes munkát az érettségi vizsgákon.

A pedagógusok többek között értékálló és versenyképes bérezést, szabad tankönyvválasztást, önálló oktatási minisztériumot, érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.