Friss: évente ellenőriznék a tanárok munkáját, az új teljesítményértékelési rendszert már szeptemberben bevezetnék

Szeptembertől évente ellenőriznék a pedagógusok munkáját, de a próbaüzem már februárban elkezdődik – írja a Népszava.

  • Eduline

A lap úgy tudja, a Belügyminisztérium (BM) tervei szerint idén szeptemberben indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének bevezetése.

Korábban a Népszava írt arról, hogy a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, és a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. A hírek szerint a belső értékelési folyamat eredménye valamennyire a fizetést is meghatározná.

Ebben a félévben kezdik kipróbálni az új rendszert 40-50 intézmény bevonásával, bemutatják a részleteket, majd elkezdik meghatározni a személyes teljesítménycélokat a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberi bevezetésig.

A tárca arra is kitért a koncepcióban, hogy pénzügyi következménye a következő tanévben még nem lesz az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptembertől javasolja a BM.

A személyes teljesítménycélokra újabb példákat hoz a tervezet, ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése, munkaközösségi szakmai megbeszélések szervezése. Korábban olyan példákat is hoztak, hogy cél lehet az is, hogy csökkenjen a diákok hiányzásának száma az előző évhez képest – a koncepció újabb változata ezt már nem tartalmazza. Ahogy a pedagógusok által sokat kritizált kitételt is törölték, mely szerint „viselkedésükkel, megjelenésükkel az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét kell erősítenie”.

A Népszava információi szerint a tervezet alapján átlag felett a felső 25 százalékban végző pedagógusok teljesítenek, átlag alatt pedig az alsó 25 százalékba kerülők – nekik elmozdulhat a bérük. A szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új rendszer jelenlegi formájában történő bevezetése ellen, és az ellen is, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.