Szeptembertől évente ellenőriznék a pedagógusok munkáját, de a próbaüzem már februárban elkezdődik – írja a Népszava.
A lap úgy tudja, a Belügyminisztérium (BM) tervei szerint idén szeptemberben indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének bevezetése.
Korábban a Népszava írt arról, hogy a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, és a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. A hírek szerint a belső értékelési folyamat eredménye valamennyire a fizetést is meghatározná.
Ebben a félévben kezdik kipróbálni az új rendszert 40-50 intézmény bevonásával, bemutatják a részleteket, majd elkezdik meghatározni a személyes teljesítménycélokat a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberi bevezetésig.
A tárca arra is kitért a koncepcióban, hogy pénzügyi következménye a következő tanévben még nem lesz az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptembertől javasolja a BM.
A személyes teljesítménycélokra újabb példákat hoz a tervezet, ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése, munkaközösségi szakmai megbeszélések szervezése. Korábban olyan példákat is hoztak, hogy cél lehet az is, hogy csökkenjen a diákok hiányzásának száma az előző évhez képest – a koncepció újabb változata ezt már nem tartalmazza. Ahogy a pedagógusok által sokat kritizált kitételt is törölték, mely szerint „viselkedésükkel, megjelenésükkel az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét kell erősítenie”.
A Népszava információi szerint a tervezet alapján átlag felett a felső 25 százalékban végző pedagógusok teljesítenek, átlag alatt pedig az alsó 25 százalékba kerülők – nekik elmozdulhat a bérük. A szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új rendszer jelenlegi formájában történő bevezetése ellen, és az ellen is, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
