Két középiskolai felvételi feladatsorban is felbukkant Kányádi Sándor, de Kabos Gyuláról is kaptak szöveget a diákok

Egy Kányádi Sándor-verset, összekeveredett közmondásokat, hibásan leírt szavakat és egy Kabos Gyuláról szóló szöveget is kaptak a központi felvételin a nyolcadikos diákok.

  • Eduline

Széchenyi, higyjél, muszáj, nyilik, Déli pályaudvar, oxigén, hagyja, szakáll, fürj, ujjabb – ezek közül kellett kiválogatniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek a hibásan leírt szavakat. A diákoknak emellett nyelvújításkori szavakat kellett mai formájukkal párosítaniuk, egy Kányádi Sándor-versben pedig felismerniük a különböző költői képeket, verstani formákat.

Végig kellett olvasniuk egy egyoldalas szöveget is – méghozzá Kabos Gyuláról, utána pedig különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Végül pedig írniuk kellett egy fogalmazást arról, lejárt-e a múzeumok ideje.

Ahogy azt korábban megírtuk, a nyolcadikosok többsége nem érezte nehéznek a magyar nyelvi feladatsort, és az időt sem tartották kevésnek. Ez egyébként kulcsfontosság tényező, a tíz feladatot ugyanis csak azok a gyerekek tudják megoldani 45 perc alatt, akik komoly rutint szereztek a gyakorlás során.

Hatodikosok: még egy Kányádi Sándor-vers

Meglepő, de a hatodikosok is kaptak egy Kányádi Sándor-verset, abban is a költői eszközöket kellett felismerniük, egyes szavak jelentését megmagyarázniuk. Kaptak egy szöveget egy tervezett osztálykirándulásról, és Csukás István Egy kiscsacsi története című regényének bevezetőjét is el kellett olvasniuk, majd értelmezniük.

Persze „klasszikus” nyelvtani feladatokat is meg kellett oldani: előkerült a nagy kérdés például, hogyan kell elválasztani a bodza, a megint vagy a kalauzok szót, el kellett dönteniük, hogy magas vagy mély hangrendű a takar szó, egy szövegben pedig ki kellett szúrniuk a helyesírási hibákat.

A negyedikesek tesztjében egy Mátyás-mese is szerepelt, emellett elválasztással, helyesírással, közmondásokkal és szólásokkal kapcsolatos feladatok.

A 2023-as középiskolai központi felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.