Az eset még 2019-ben történt a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégiumban, az ügyben most született ítélet.
Késsel támadt tanárára egy hármasra értékelt matekdolgozat miatt egy győri középiskola diákja – írja a hvg.hu a Győri Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleményére hivatkozva.
A támadás még 2019 december 5-én történt, amikor is a dolgozatának jegyét a 17 éves fiú igazságtalannak tartotta és amiatt is aggódni kezdett, hogy a rossz jegyet közölnie kell a szüleivel. Az óra végére odáig jutott, hogy elővette zsebkését és közölte padtársával, hogy meg fogja szúrni a tanárnőt.
A nap folyamán a tanárnő fizika órát is tartott az osztálynak, a fiú a tanári asztalhoz ment, azzal az indokkal, hogy valamit szeretne megmutatni a füzetében. Miután a tanárnő olvasni kezdett, a diák a háta mögé került, s közepes erővel megszúrta a tanárnő hátát - áll a közleményben. A diákok közül ekkor többen a tanárnő segítségére siettek és ezzel megakadályozták, hogy további sérüléseket szenvedjen el.
A Győri Törvényszék a fiút közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év szabadságvesztésre ítélte, amit fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani, és 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
