Addig nem hagyják abba a tiltakozást a tanárok, amíg nem lesz komolyabb béremelés

„Van itt még kurázsi, nem hagyjuk abba addig, amíg el nem érjük a célunkat” – mondta a várható 2023-as megmozdulásokról az egyik szakszervezeti vezető.

  • Eduline

„Azt szeretnénk, hogy végre ne csak a szavak szintjén, hanem a konkrét tettekben is megmutatkozzon az a kormányzati szándék, melyet a nagy nyilvánosság előtt lépten-nyomon hangoztatnak” – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Indexnek.

Ha nem lesz komolyabb béremelés, folytatják a tiltakozásokat, „van itt még kurázsi, nem hagyjuk abba addig, amíg el nem érjük a célunkat”. A céljaik közé nem csak a bérek emelése tartozik, azt remélik, hogy 2023-ban végre a munkaterhek csökkentése és az érdemi párbeszéd ügyében is lesz előrelépés.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint 2023-ban komolyabb stratégiai irányváltásra is szükség lesz, ami a gyakorlatban a mozgalmak kiszélesítését jelentené.

„Együttesen kell fellépnünk azokkal, akik közösséget vállalnak velünk amiatt, mert a problémáink hasonlók. Ilyen a szociális terület, a közszféra, de korábban a közlekedési dolgozók is kiálltak mellettünk. Hiszem, hogy együtt sikerülhet” – mondta Nagy Erzsébet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.