Addig nem hagyják abba a tiltakozást a tanárok, amíg nem lesz komolyabb béremelés

„Van itt még kurázsi, nem hagyjuk abba addig, amíg el nem érjük a célunkat” – mondta a várható 2023-as megmozdulásokról az egyik szakszervezeti vezető.

  • Eduline

„Azt szeretnénk, hogy végre ne csak a szavak szintjén, hanem a konkrét tettekben is megmutatkozzon az a kormányzati szándék, melyet a nagy nyilvánosság előtt lépten-nyomon hangoztatnak” – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Indexnek.

Ha nem lesz komolyabb béremelés, folytatják a tiltakozásokat, „van itt még kurázsi, nem hagyjuk abba addig, amíg el nem érjük a célunkat”. A céljaik közé nem csak a bérek emelése tartozik, azt remélik, hogy 2023-ban végre a munkaterhek csökkentése és az érdemi párbeszéd ügyében is lesz előrelépés.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint 2023-ban komolyabb stratégiai irányváltásra is szükség lesz, ami a gyakorlatban a mozgalmak kiszélesítését jelentené.

„Együttesen kell fellépnünk azokkal, akik közösséget vállalnak velünk amiatt, mert a problémáink hasonlók. Ilyen a szociális terület, a közszféra, de korábban a közlekedési dolgozók is kiálltak mellettünk. Hiszem, hogy együtt sikerülhet” – mondta Nagy Erzsébet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.