Kártérítést kellene fizetnie a veronai buszbalesetért elítélt sofőrnek, de a szülők szerint megszabadult vagyonától

A börtönbüntetés mellett kártérítést is kell fizetnie a veronai buszbalesetért elítélt sofőrnek, azonban a per végére nincs semmi a nevén.

  • Eduline

Ahogy mi is megírtuk, 2017. január 21-én a bíróság szerint a sofőr hibájából halt meg 18 utas, többségük budapesti gimnazista, amikor a sítáborból hazafelé tartó buszuk Veronánál egy autópálya-felüljáró pillérjének csapódott, majd kigyulladt. A hatéves börtönbüntetés mellett a sofőrnek családonként más-más összegű kártérítést kell fizetne. Csakhogy – az áldozatok szülei szerint – már nincs miből.

A szülők szerint megszabadult vagyonától a veronai busztragédiát okozó sofőr, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie - fogalmaz az RTL Híradója. Az oldal szerint szülők most azért is pert indítanak, hogy korábbi vagyona visszakerüljön a férfi nevére.

A szülők ugyanis kiderítették, hogy a sofőr tulajdonos volt abban a cégben is, amely a gyerekeket szállító buszt üzemeltette.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.