„Ez egy kettős szereposztás a kormány részéről” – így reagált Novák Katalin hétfői nyilatkozatára a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Mi is írtunk arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a TV2-nek adott karácsonyi interjút, amelyben a pedagógussztrájkról is kérdezték. A bérekről azt mondta, hogy minden európai uniós vagy egyéb forrástól és gazdasági nehézségtől függetlenül meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a pedagógusok a nekik járó anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülhessenek Magyarországon.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az ATV-nek azt mondta, a Novák Katalin által elmondottakból azt látszik, hogy a köztársasági elnök akár ütközést is vállal a kormány politikájával, de úgy véli, mindez csak az indulatok csillapítására szolgál. Az alelnök hozzátette, hogy amit Novák Katalin elmondott, az „szép, de hiányos”, viszont a köztársasági elnök elindíthatná azt a folyamatot, amellyel javítani lehetne az oktatás helyzetén.
Nagy Erzsébet, a Pedagógus Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint az, hogy Novák Katalin szerint függetleníteni kell az uniós forrásoktól a pedagógusok béremelését, egybecseng mindazzal, amiért ők harcolnak. Mielőbb részleteket várnak.
Mindkét szakszervezet megerősítette az ATV-nek, hogy a megmozdulások 2023-ban is folytatódnak, január 2-án indul a „Tudás menete”, hat napon keresztül gyalogolnak a résztvevők a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig.
A két szakszervezet egyeztetést folytat egy, az általános iskolások felvételije utáni időszakra tervezett hosszabb időtartamú sztrájkról. Ennek részletei azonban egyelőre nem tisztázottak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
