Ekkor lehet visszaengedni betegség után a gyerekeket az iskolába - fontos táblázatot készítettek a gyermekorvosok

Részletes útmutatót adott ki szülőknek a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

  • Eduline

„Beteg gyermek/tanuló, ha bágyadt (extra pihenést, gondoskodást igényel), gyenge, rossz általános állapotú, lázas, köhög, torka, füle, hasa fáj, hasmenése, hányingere van, hány, bizonytalan új bőrkiütése van, közösségbe ne menjen” – írja állásfoglalásában a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Hozzáteszik: az enyhe, magától gyógyuló fertőzések tüneteivel - ha a gyerek általános állapota jó - nem kell orvoshoz fordulni. „Ha gyermeküknél az előzőekben leírtaknál súlyosabb tünetek jelentkeznek, vagy állapota nem javul néhány napon belül, mindenképp konzultáljanak gyermekorvosukkal. Előfordulhat, hogy ilyenkor a panaszok hátterében súlyos betegség áll, ami  szövődményekhez és maradandó károsodásokhoz vezethetnek” – teszik hozzá.

Közzétettek egy táblázatot is, amelyben meg lehet nézni, melyik betegség hány napig fertőz, mennyi ideig nem lehet visszatérni az iskolákba, óvodákba.

„A betegség miatt óvodából, iskolából mulasztó gyermek hiányzásának időtartamát az előbbiek alapján a szülő tudja igazolni, hiszen ő tudja, hogy mikortól meddig szorult a gyermeke ápolásra. Emellett ő tud nyilatkozni, hogy mikorra lett tünet- és panaszmentes. Függetlenül attól, hogy szükség volt-e orvosi konzultációra vagy sem, javasoljuk egy szülői nyilatkozat kiállítását, amelyben írásban kell megerősíteniük az intézmény számára, hogy gyermekük az előző 24 órában már tünetmentes volt” – emelik ki.

Az orvosi igazolásokról és a szülői nyilatkozat egyre fontosabb szerepéről mit is írtunk már:

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.