Romlanak az iskolai eredmények, túl kevés pénzt költ az oktatásra az állam, és egyre többen hullanak ki a rendszerből idő előtt.
Az Európai Bizottság most megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa nem fest derűs képet a magyar oktatásról – írja a hvg.hu. Az egyedüli terület, amellyel nincs különösebb baj, az a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – ebben a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt egész jól áll az ország.
Viszont az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya nemhogy nem csökkent a kitűzött 15 százalékos mérték alá, hanem egyenesen nőtt az elmúlt tíz évben. A PISA-felmérések adatai szerint szövegértésből 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítők aránya, matematikából 22,3 százalékról 25,6 százalékra, természettudományokból 14,1-ről 24,1 százalékra.
A gyengén teljesítő gyerekek arányát egyébként az unióban sem sikerült csökkenteni egyik területen sem, de az átlagok azért mintegy 3 százalékponttal kisebbek, mint a magyar értékek.A korai iskolalehagyók arányának csökkentése is fontos cél, de Magyarországon 2011 és 2021 között még nőtt is a lemorzsolódók aránya. További részleteket a hvg.hu cikkében találtok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
