Romlanak az iskolai eredmények, túl kevés pénzt költ az oktatásra az állam, és egyre többen hullanak ki a rendszerből idő előtt.
Az Európai Bizottság most megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa nem fest derűs képet a magyar oktatásról – írja a hvg.hu. Az egyedüli terület, amellyel nincs különösebb baj, az a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – ebben a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt egész jól áll az ország.
Viszont az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya nemhogy nem csökkent a kitűzött 15 százalékos mérték alá, hanem egyenesen nőtt az elmúlt tíz évben. A PISA-felmérések adatai szerint szövegértésből 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítők aránya, matematikából 22,3 százalékról 25,6 százalékra, természettudományokból 14,1-ről 24,1 százalékra.
A gyengén teljesítő gyerekek arányát egyébként az unióban sem sikerült csökkenteni egyik területen sem, de az átlagok azért mintegy 3 százalékponttal kisebbek, mint a magyar értékek.A korai iskolalehagyók arányának csökkentése is fontos cél, de Magyarországon 2011 és 2021 között még nőtt is a lemorzsolódók aránya. További részleteket a hvg.hu cikkében találtok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
