A pedagógusok bértábláját is átalakítaná a kormány? Kevesebb pénz múlik majd a végzettségen és az életkoron

A pedagógusok tervezett béremelésének ütemezéséről és a bértábla átalakításának szükségességéről is beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

  • Eduline/MTI

Az államtitkár többek között azzal indokolta az uniós pénzek bevonását, hogy még még mindig nem látják, a következő hónapokban "hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni". Utalt a Klebelsberg Központ adataira, amelyek szerint az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet.

A tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből 1200 milliárd forintot fordíthatnak a pedagógusbérek emelésére 2025-ig - mondta. A kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja.

777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest - közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél nagyobb lesz a béremelés mértéke – magyarázta.

Maruzsa Zoltán arra is utalt, hogy a bértábla változik: az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozásra lesz szükség.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.