A pedagógusok tervezett béremelésének ütemezéséről és a bértábla átalakításának szükségességéről is beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az államtitkár többek között azzal indokolta az uniós pénzek bevonását, hogy még még mindig nem látják, a következő hónapokban "hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni". Utalt a Klebelsberg Központ adataira, amelyek szerint az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet.
A tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből 1200 milliárd forintot fordíthatnak a pedagógusbérek emelésére 2025-ig - mondta. A kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja.
777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest - közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél nagyobb lesz a béremelés mértéke – magyarázta.
Maruzsa Zoltán arra is utalt, hogy a bértábla változik: az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozásra lesz szükség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
