A pedagógusok tervezett béremelésének ütemezéséről és a bértábla átalakításának szükségességéről is beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az államtitkár többek között azzal indokolta az uniós pénzek bevonását, hogy még még mindig nem látják, a következő hónapokban "hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni". Utalt a Klebelsberg Központ adataira, amelyek szerint az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet.
A tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből 1200 milliárd forintot fordíthatnak a pedagógusbérek emelésére 2025-ig - mondta. A kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja.
777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest - közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél nagyobb lesz a béremelés mértéke – magyarázta.
Maruzsa Zoltán arra is utalt, hogy a bértábla változik: az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozásra lesz szükség.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
