Telex: feltörhették a KRÉTA-rendszert, a diákok adatai is kiszivároghattak

Az iskolai e-naplót is üzemeltető céget adathalász támadás érte szeptemberben.

  • Eduline

Néhány héttel ezelőtt adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét, az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t - írta meg a Telex.

A portál szerint a támadás sikeres volt, így illetéktelenek hozzáférhettek az online rendszerben tárol összes adathoz, így valamennyi diák összes, a KRÉTA-ban kezelt adatához is - ezt az érintett cégből, illetve a cégtől független forrás is megerősítette.

A KRÉTA-rendszer az e-napló mellett nagyon sok funkciót kapott az utóbbi években a közoktatásban, összesen húszféle modul és különféle alkalmazások tartoznak hozzá, többek között olyan szolgáltatások, mint az e-ellenőrző, intézményi adminisztrációs rendszer, digitális kollaborációs tér, e-ügyintézés, illetve egészségüggyel, étkeztetéssel, gazdálkodással, HR-ügyekkel kapcsolatos adminisztráció.

Kovács Gábor, a KRÉTA korábbi fejlesztési vezetője a Telexnek elmondta, akár érzékenyebb adatok is elérhetők: "a diákok fogyatékosságai, magatartászavarai, amelyek minősített adatok; felmentések, igazolások, egészségügyi adatok; pedagógusok és más alkalmazottak HR-adatai; intézmények költségvetése, gazdálkodása; intézmények iktatott dokumentumai.” Ha valaki szeretné, az adatok ismeretében például "kilistázhatja például az összes nehéz helyzetben élő, 10-12 éves kislányt, akinek a gondviselője 50 évnél idősebb nála (azaz valószínűleg nagyszülője, tehát részben árva), a lakcímét, illetve hogy mikor van testnevelésórája, melyik teremben. Ha nagyon akarjuk, az egészségügyi modulban a gyerek súlya, magassága is benne lesz. És akkor most egy elég morbid irányt vett a példa, de remélem, ez érzékelteti a helyzetet” – mondta a fejlesztési vezető.

A lap az ügyben többször is kereste az eKRÉTA Zrt.-t emailben és telefonon is, egyikre sem érkezett semmilyen válasz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.