A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.
A minisztérium szerint a kérdőív eredményei „irányadóak a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében is”.
A kutatásban részt vevők többsége fontosnak tartja, hogy béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, vagy sok halmozottan hátrányos helyzetű diákkal foglalkozik. A többség azzal is egyetért, hogy a tanárok fizetésénél a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.
A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. Kétharmaduk azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra van igény.
A BM-es kérdőívre válaszolók egy része megfelelőnek, másik része túl magasnak tartja a heti kötelező óraszámot. A pedagógusok 70 százaléka egyetértett azzal, hogy a nevelő-oktató munkát segítő dolgozók "fokozottabb bevonása" segíthetné a pedagógusok munkaterhének csökkentését.
A válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy szakmai fejlődésre, még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről. A kitöltők több mint 60 százaléka többnyire, 22 százaléka pedig lényegében egyetértett azzal, hogy ebben a külső és az intézményen belüli értékeléseknek fontos szerepe van. 71 százalékuk legalább közepesen - de 42 százalékuk többségében vagy teljesen - egyetértett azzal, hogy középiskolában és az általános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a diákoktól is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
