"Aggasztó jelenségekről értesültek a magyar közoktatás szereplőitől": EP-delegáció jön Budapestre

Budapestre érkezik november 2-án az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttsége.

  • Eduline/MTI

A delegáció kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel és civil társadalom képviselőivel, újságírókkal találkozik, illetve oktatási intézményeket látogat meg. A küldöttség november 2. és 4. között tartózkodik Magyarországon.

Az EP sajtóközleménye szerint a látogatást eredetileg 2020 tavaszára tervezték. A nyolcfős küldöttség szeretne információt gyűjteni a magyarországi kulturális, oktatási és médiapolitikáról.  Az uniós parlamenti képviselők Csák János kulturális és innovációs, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársaival találkoznak.

A küldöttség emellett Bősz Anett budapesti főpolgármester-helyettessel, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Közép-Európai Egyetem, különböző médiaorgánumok és civil szervezetek képviselőivel, köztük menedékültügyi szervezetekkel is folytat egyeztetéseket. Ez utóbbiakkal elsősorban a menekült fiatalok és iskoláskorú gyerekek helyzetéről beszélnek majd.

A delegációt Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő vezeti. Verheyen szerint a küldöttség "elsőkézből és minden felet meghallgatva szeretne tájékozódni a magyar oktatási, kulturális, és médiapolitika közelmúltbeli fejleményeiről." A képviselő azt mondta, hogy a látogatásra azért kerül sor, mert "aggasztó jelenségekről értesültek a magyar közoktatás szereplőitől, a művészeti közösségtől és a civil társadalomtól".

"Saját magunk szeretnénk felmérni, mi a helyzet Magyarországon, és azt, hogy az európai állampolgárság eszméje és a demokrácia milyen mértékben erősíthető meg az oktatáson és a kultúrán keresztül" - fogalmazott Verheyen az EP sajtóközleménye szerint.

A delegáció két EPP-s, két szocialista képviselővel, illetve a Renew frakció kettő és az Európai Konzervatívok és Reformerek pártjának egy tagjával érkezik Budapestre. Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője kísérő tagként csatlakozik a küldöttséghez.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?