Ezek lesznek a legfontosabb dátumok és határidők novemberben

Nagyon sűrű az idei november: rendhagyó őszi szünet lesz, lezárul a keresztféléves felvételi jelentkezés, és ez csak néhány a lényegesebb események közül. Összeszedtük a hónap legfontosabb dátumait.

  • Tornyos Kata

Idén elmarad az őszi szünet, így a tanárok és a diákok négy napot pihenhetnek csak - ebből két nap hétvége, egy ünnepnap, egy pedig a már "ledolgozott" október 31-e. Néhány iskolában tanítás nélküli munkanapokkal mentik meg az egyhetes pihenőt. Erről itt olvashattok.

Novemberben kerül sor az őszi érettségi szóbeli részére. Emelt szinten november 10. és 14. között, középszinten pedig 21. és 25. között tartják a vizsgákat.

A februárban induló, keresztféléves felsőoktatási képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni. A ponthatárok január végén hirdetik ki.

November 16-án teszi közzé az Oktatási Hivatal azoknak a gimnáziumoknak a listáját, ahol központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.

Az október 23-i tanártüntetésen több novemberre várható eseményt is bejelentettek: novermber 26-án, szombaton délelőtt újabb tüntetést szervez a Kossuth térre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Országos sztrájknapot is terveznek, erről Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője beszélt, de a pontos dátumot még nem tudni.

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.