Nagy a szaktanárhiány a bajai tankerületben, mégis keveset fizettek a pedagógusoknak a helyettesítsér - állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Óriási a szórás, hogy az egyes tankerületekben mennyi pénzt fizettek ki a tanári túlórák után – akár negyvenszeres különbségek is előfordulnak - írta meg a 24.hu.
Az oldal szerint például 2020-ban, a koronavírus-járvány idején havi 300 forintot kapott egy tanár átlagosan Baján, a szigetszentmiklósi tankerület iskoláiban viszont 12 ezer forintra jött ki az átlag. Egy tanári túlóra után nagyjából 4 ezer forintot kellene fizetnie a tankerületnek - teszik hozzá.
"Ahol jóindulatú a tankerületi vezető, ott megpróbálják rendesen elszámolni a túlmunkákat, de sok helyen mindent megtesznek, hogy ne kelljen fizetni pluszpénzt" – mondta a 24.hu-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki felsorolta, milyen trükköket vetnek be a tankerületi igazgatók és az intézményvezetők a túlórapénz kifizetésének elkerülésére.
Kihasználhatják például, hogy az eseti helyettesítésnél csak 30 alkalom fölött kell helyettesítési díjat fizetni a tanévben, így azt, aki már 29 óránál jár, inkább nem küldik helyettesíteni. Összevonásokkal is elkerülhető, hogy fizetni kelljen a túlmunkáért, de a kötelező óraszámokkal, az ebédeltetéssel és a gyerekfelügyelettel, valamint a tartósan távol lévő tanárok helyettesítésével is lehet „sakkozni”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
