A hosszabb téli szünet nem jelenti azt automatikusan, hogy nem lesz őszi szünet

A téli szünet meghosszabbodása miatt a tanév egy nappal, június 16-áig meghosszabbodik, az őszi szünet ugyanakkor nem mindenhol marad el.

  • Eduline

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a téli szünet december 21-től 2023. január 8-ig tart majd, ez lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljanak. A tegnapi kormányinfón ezután kérdésre válaszolva elmondta, hogy az őszi szünet időszakára lehet esetleg csoportosítani napokat a tanítás nélküli munkanapokból – és akkor lesz is saját, intézményi őszi szünet - idézi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Ez azonban problémás lehet, a PDSZ szerint ugyanis éppen most csökkentették – egyeztetés és magyarázat nélkül – ezeknek a "szabadon felhasználható napoknak" a számát az általános iskolában (tavaly az általános iskolák és alapfokú művészeti iskolák hat tanítás nélküli munkanappal rendelkeztek, idén csak néggyel).

A szakszervezet kiemeli idén a tavalyi 181 helyett 183 tanítási nap van a rendeletben, és mivel a csütörtök este megjelent rendelet miatt nem június 15-én, hanem 16-án ér majd véget a tanév, 184 tanítási nap lesz. Így - véli a PDSZ - az őszi szünet megtartásával is meg lehetett volna hosszabbítani a téli szünetet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.