A hosszabb téli szünet nem jelenti azt automatikusan, hogy nem lesz őszi szünet

A téli szünet meghosszabbodása miatt a tanév egy nappal, június 16-áig meghosszabbodik, az őszi szünet ugyanakkor nem mindenhol marad el.

  • Eduline

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a téli szünet december 21-től 2023. január 8-ig tart majd, ez lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljanak. A tegnapi kormányinfón ezután kérdésre válaszolva elmondta, hogy az őszi szünet időszakára lehet esetleg csoportosítani napokat a tanítás nélküli munkanapokból – és akkor lesz is saját, intézményi őszi szünet - idézi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Ez azonban problémás lehet, a PDSZ szerint ugyanis éppen most csökkentették – egyeztetés és magyarázat nélkül – ezeknek a "szabadon felhasználható napoknak" a számát az általános iskolában (tavaly az általános iskolák és alapfokú művészeti iskolák hat tanítás nélküli munkanappal rendelkeztek, idén csak néggyel).

A szakszervezet kiemeli idén a tavalyi 181 helyett 183 tanítási nap van a rendeletben, és mivel a csütörtök este megjelent rendelet miatt nem június 15-én, hanem 16-án ér majd véget a tanév, 184 tanítási nap lesz. Így - véli a PDSZ - az őszi szünet megtartásával is meg lehetett volna hosszabbítani a téli szünetet.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.