Megjelent a rendelet: egy nappal tovább kell iskolába járni júniusban, a téli szünet 19 napos lesz

Megjelent a 2022/2023-as tanév rendjéről szóló rendelet módosítása a Magyar Közlönyben: az őszi szünet elmarad, a téli szünet a hétvégékkel és az ünnepnapokkal együtt 19 napos lesz, a tanév pedig egy nappal később ér majd véget.

  • Szabó Fruzsina

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a téli szünet december 21-től 2023. január 8-ig tart majd, ez lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljanak. Később az is kiderült, hogy a téli szünetet az őszi szünet rovására hosszabbítják meg, a diákok október végén-november elején mindössze négy napig – október 29-én, 30-án, 31-én és november 1-jén – lehetnek otthon.

Csütörtök este meg is jelent a módosítás a Magyar Közlönyben. A jogszabályban az áll, hogy a 2022/2023-as tanévben két alkalommal kell legalább hat – összefüggő – napból álló tanítási szünetet kiadni (a köznevelési és a szakképzési törvény egyébként háromszor minimum hat napot ír elő).

„A 2022/2023. tanévben a  téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő)” – olvasható a jogszabályban, amely egy olyan részletre is kitér, amely a kormányinfón nem hangzott el:

a tanév vége egy nappal csúszik.

„A 2022/2023. tanévben a tanítási év utolsó tanítási napja 2023. június 16. (péntek)” – áll a rendeletben. Eredetileg június 15-én lett volna vége a tanévnek.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.