Hárommillió gyerek maradhat ki legalább fél évre az iskolából Pakisztánban

Az árvizek sújtotta Pakisztánban az oktatási intézmények is súlyosan megrongálódtak - közölték csütörtökön pakisztáni illetékesek.

  • Eduline/MTI

Az idei, a megszokottnál hevesebb esőzéseket hozó monszun június közepe óta katasztrofális áradásokat okozott az ázsiai országban. Az árvizek több mint 33 millió embert érintettek, megrongálták az infrastruktúrát, és károkat okoztak többek között az oktatási intézményekben is. Számos régióban ideiglenes iskolákat alakítottak ki a helyi hatóságok, de így sem tudták pótolni az intézményeket.

A déli Szindh tartományban, ahol a legnagyobb károkat okozta az árvíz, 15 ezer iskola szenvedett károkat, ezekbe az oktatási hivatal szerint mintegy 2,4 millió gyermek jár.

A pakisztáni tervezési bizottság és a katasztrófavédelem illetékesei elmondták: tartani lehet tőle, hogy országszerte 2,8 millió gyerek maradhat ki a félévből. Hozzátették: hogy Pakisztán, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek számos ideiglenes oktatási központot hoztak létre az iskolák pótlására.

Ahsan Iqbal tervezési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint az árvíz okozta kár elhárítása két évig tarthat.

Az áradásoknak 1666 halálos áldozatuk volt, a pakisztáni katasztrófavédelmi hatóság szerdán közölt adatai szerint többségében nők és gyermekek. Beludzsisztánban 643 iskola szenvedett károkat, Pandzsábban 109, Haibár-Pahtunhva tartományban pedig csaknem 300.

A Világbank becslése szerint akár 3,5 millió iskolás gyerek tanulmányai szakadhatnak meg Pakisztánban az árvíz okozta károk miatt.

A katasztrófa sújtotta régiókban emellett súlyos egészségügyi problémát okoz a tiszta ivóvíz hiánya és a fertőzött víz okozta betegségek terjedése. Az ENSZ augusztus 31-i felhívásában 160 millió dolláros (70 milliárd forint) sürgős segítséget szorgalmazott a károk enyhítésére. Az UNICEF pedig a múlt héten ismételte meg, hogy 39 millió dollárral (17 milliárd forinttal) akarja segíteni a legjobban rászorulókat, miután korábbi felhívására csak az összeg egyharmadát sikerült összegyűjtenie.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.