Az árvizek sújtotta Pakisztánban az oktatási intézmények is súlyosan megrongálódtak - közölték csütörtökön pakisztáni illetékesek.
Az idei, a megszokottnál hevesebb esőzéseket hozó monszun június közepe óta katasztrofális áradásokat okozott az ázsiai országban. Az árvizek több mint 33 millió embert érintettek, megrongálták az infrastruktúrát, és károkat okoztak többek között az oktatási intézményekben is. Számos régióban ideiglenes iskolákat alakítottak ki a helyi hatóságok, de így sem tudták pótolni az intézményeket.
A déli Szindh tartományban, ahol a legnagyobb károkat okozta az árvíz, 15 ezer iskola szenvedett károkat, ezekbe az oktatási hivatal szerint mintegy 2,4 millió gyermek jár.
A pakisztáni tervezési bizottság és a katasztrófavédelem illetékesei elmondták: tartani lehet tőle, hogy országszerte 2,8 millió gyerek maradhat ki a félévből. Hozzátették: hogy Pakisztán, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek számos ideiglenes oktatási központot hoztak létre az iskolák pótlására.
Ahsan Iqbal tervezési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint az árvíz okozta kár elhárítása két évig tarthat.
Az áradásoknak 1666 halálos áldozatuk volt, a pakisztáni katasztrófavédelmi hatóság szerdán közölt adatai szerint többségében nők és gyermekek. Beludzsisztánban 643 iskola szenvedett károkat, Pandzsábban 109, Haibár-Pahtunhva tartományban pedig csaknem 300.
A Világbank becslése szerint akár 3,5 millió iskolás gyerek tanulmányai szakadhatnak meg Pakisztánban az árvíz okozta károk miatt.
A katasztrófa sújtotta régiókban emellett súlyos egészségügyi problémát okoz a tiszta ivóvíz hiánya és a fertőzött víz okozta betegségek terjedése. Az ENSZ augusztus 31-i felhívásában 160 millió dolláros (70 milliárd forint) sürgős segítséget szorgalmazott a károk enyhítésére. Az UNICEF pedig a múlt héten ismételte meg, hogy 39 millió dollárral (17 milliárd forinttal) akarja segíteni a legjobban rászorulókat, miután korábbi felhívására csak az összeg egyharmadát sikerült összegyűjtenie.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
