Hárommillió gyerek maradhat ki legalább fél évre az iskolából Pakisztánban

Az árvizek sújtotta Pakisztánban az oktatási intézmények is súlyosan megrongálódtak - közölték csütörtökön pakisztáni illetékesek.

  • Eduline/MTI

Az idei, a megszokottnál hevesebb esőzéseket hozó monszun június közepe óta katasztrofális áradásokat okozott az ázsiai országban. Az árvizek több mint 33 millió embert érintettek, megrongálták az infrastruktúrát, és károkat okoztak többek között az oktatási intézményekben is. Számos régióban ideiglenes iskolákat alakítottak ki a helyi hatóságok, de így sem tudták pótolni az intézményeket.

A déli Szindh tartományban, ahol a legnagyobb károkat okozta az árvíz, 15 ezer iskola szenvedett károkat, ezekbe az oktatási hivatal szerint mintegy 2,4 millió gyermek jár.

A pakisztáni tervezési bizottság és a katasztrófavédelem illetékesei elmondták: tartani lehet tőle, hogy országszerte 2,8 millió gyerek maradhat ki a félévből. Hozzátették: hogy Pakisztán, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek számos ideiglenes oktatási központot hoztak létre az iskolák pótlására.

Ahsan Iqbal tervezési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint az árvíz okozta kár elhárítása két évig tarthat.

Az áradásoknak 1666 halálos áldozatuk volt, a pakisztáni katasztrófavédelmi hatóság szerdán közölt adatai szerint többségében nők és gyermekek. Beludzsisztánban 643 iskola szenvedett károkat, Pandzsábban 109, Haibár-Pahtunhva tartományban pedig csaknem 300.

A Világbank becslése szerint akár 3,5 millió iskolás gyerek tanulmányai szakadhatnak meg Pakisztánban az árvíz okozta károk miatt.

A katasztrófa sújtotta régiókban emellett súlyos egészségügyi problémát okoz a tiszta ivóvíz hiánya és a fertőzött víz okozta betegségek terjedése. Az ENSZ augusztus 31-i felhívásában 160 millió dolláros (70 milliárd forint) sürgős segítséget szorgalmazott a károk enyhítésére. Az UNICEF pedig a múlt héten ismételte meg, hogy 39 millió dollárral (17 milliárd forinttal) akarja segíteni a legjobban rászorulókat, miután korábbi felhívására csak az összeg egyharmadát sikerült összegyűjtenie.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.