Az árvizek sújtotta Pakisztánban az oktatási intézmények is súlyosan megrongálódtak - közölték csütörtökön pakisztáni illetékesek.
Az idei, a megszokottnál hevesebb esőzéseket hozó monszun június közepe óta katasztrofális áradásokat okozott az ázsiai országban. Az árvizek több mint 33 millió embert érintettek, megrongálták az infrastruktúrát, és károkat okoztak többek között az oktatási intézményekben is. Számos régióban ideiglenes iskolákat alakítottak ki a helyi hatóságok, de így sem tudták pótolni az intézményeket.
A déli Szindh tartományban, ahol a legnagyobb károkat okozta az árvíz, 15 ezer iskola szenvedett károkat, ezekbe az oktatási hivatal szerint mintegy 2,4 millió gyermek jár.
A pakisztáni tervezési bizottság és a katasztrófavédelem illetékesei elmondták: tartani lehet tőle, hogy országszerte 2,8 millió gyerek maradhat ki a félévből. Hozzátették: hogy Pakisztán, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek számos ideiglenes oktatási központot hoztak létre az iskolák pótlására.
Ahsan Iqbal tervezési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint az árvíz okozta kár elhárítása két évig tarthat.
Az áradásoknak 1666 halálos áldozatuk volt, a pakisztáni katasztrófavédelmi hatóság szerdán közölt adatai szerint többségében nők és gyermekek. Beludzsisztánban 643 iskola szenvedett károkat, Pandzsábban 109, Haibár-Pahtunhva tartományban pedig csaknem 300.
A Világbank becslése szerint akár 3,5 millió iskolás gyerek tanulmányai szakadhatnak meg Pakisztánban az árvíz okozta károk miatt.
A katasztrófa sújtotta régiókban emellett súlyos egészségügyi problémát okoz a tiszta ivóvíz hiánya és a fertőzött víz okozta betegségek terjedése. Az ENSZ augusztus 31-i felhívásában 160 millió dolláros (70 milliárd forint) sürgős segítséget szorgalmazott a károk enyhítésére. Az UNICEF pedig a múlt héten ismételte meg, hogy 39 millió dollárral (17 milliárd forinttal) akarja segíteni a legjobban rászorulókat, miután korábbi felhívására csak az összeg egyharmadát sikerült összegyűjtenie.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
