Egy óra sztrájkért másfél órányi bért vonnának le a tiltakozó tanároktól a tankerületek

Egy óra „mulasztásért” másfél órányi bért kell levonni a sztrájkoló pedagógusoktól – többek között ez áll abban a levélben, amely a Népszava birtokába jutott.

  • Eduline

A lap azt írja, hogy a levélben a Külső-pesti Tankerületi Központ tájékoztatta az intézményvezetőket, hogyan kell eljárniuk, ha az iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségi akcióra került sor. Kiemelik például azt, hogy ha sztrájk van, a szülőket arról kell tájékoztatni, hogy a tanítás „zökkenőmentesen folyik”. Ha polgári engedetlenség miatt maradnak el órák, azokat pótolni kell, az aznap hiányzó diákok igazolását pedig 1-5 napon belül be kell kérni.

Kikötötték azt is, hogy polgári engedetlenségi akcióban sem intézményvezetők, sem helyettesek nem vehetnek részt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a sztrájkolóktól csak a kiesett munkaidővel megegyező arányú bért lehet levonni, ha ennél többet vonnak le, az jogellenese.

A PDSZ a Klebelsberg Központhoz és a köznevelési államtitkársághoz fordul az ügyben, a kifogásolt tankerületi utasítások visszavonását követelve. Nagy Erzsébet hozzátette, ha valakit mégis jogsérelem ér, forduljon bírósághoz, amelyhez a szakszervezet jogi segítséget nyújt.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.