Kétnapos sztrájkot hirdetett egy pécsi gimnázium, csak az előírt munkát végzik el

Tanárok tucatjai hagyják el a pályát, akiket lehetetlen pótolni - többek között ezzel indokolják a Cserepka Baptista Gimnáziumban tanárai a kétnapos tiltakozást.

  • Eduline

„Követeljük, hogy béreinket közelítsék az EU ajánlásának megfelelően - a diplomás átlagbér 80 százalékához!” - idézi a 444.hu a a pécsi Cserepka Iskola Sztrájkbizottságának közleményét, hozzátéve, az akció sem a kollégáik, sem a vezetőség, sem a fenntartó, de főleg nem tanítványaik ellen irányul, inkább az ő érdekeiket tartják szem előtt.

Az iskolában szeptember 19-től 20-ig sztrájkot hirdettek, ez idő alatt csak a kormány által előírt oktató-nevelő munkát végzik el. (Erről itt írtunk bővebben.)

A távozó tanárok miatt a közoktatás minősége rohamosan romlik. A pedagóguspályát haladéktalanul vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára - írják -, ennek pedig az első lépése az azonnali bérrendezés.

Nem csak a tanárok tiltakoznak

Nagyjából száz diák demonstrált a tanárokért az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium előtt vasárnapról hétfőre virradó éjjel. A résztvevők a tanárok megbecsültségéért és a magasabb fizetéséért tiltakoztak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.