„Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermeke kezdő fizetése egyetemi végzettséggel bruttó 203.000, azaz nettó 135.000 Ft/hó lenne? Ön is szívesen dolgozna ilyen bérért?” – többek között ezt kérdezték a tankerületi igazgatótól a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai.
A Facebookon a teljes levelet nyilvánosságra hozták. A szövegből kiderül, hogy válaszra nem számítanak, de a kérdéseket szerették volna feltenni.
“Kedves Tankerületi Igazgató, kedves Intézményvezető! A kölcsönös párbeszédben való feltétel nélküli hit késztetett bennünket levelünk megírására. Pedagógusként hiszünk abban, hogy szívügyünket, az oktatást Önök is legalább olyan fontosnak tartják, mint mi. Éppen ezért néhány kérdést szeretnék feltenni Önöknek. Ha Önök igenlő választ adnak kérdéseinkre, akkor megnyugodhatunk, mert az országban nincs semmilyen gond Magyarország, szép hazánk tanárainak anyagi és társadalmi megbecsülésével. Ha esetleg nemleges választ adnának, akkor tegyék meg azt, amit a HAZA megkövetel!
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermeke kezdő fizetése egyetemi végzettséggel bruttó 203.000, azaz nettó 135.000 Ft /hó lenne? Ön is szívesen dolgozna ilyen bérért?
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermekének vetítési fizetési alapja 2022-ben is a 2014-es minimálbér, azaz 101.500 Ft, miközben a legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2022. január 1-jétől bruttó 260 000 Ft /hó, azaz nettó 173.000 Ft/hó? Ön is elégedett lenne ezzel a vetítési alappal?
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermekének eseti helyettesítéskor egy tanítási évben akár 30 napon napi 2 óra helyettesítést rendelhetnek el, azaz 60 órát, természetesen ingyen. Ön is szeretne az előző pontban említetteken kívül további 60 órát egy évben ingyen dolgozni?
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
