Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - áll a tanév első napján kiadott kiáltványban.
A szakszervezet szerint a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, helyette "látszattárgyalásokat folytatnak valódi döntések nélkül" - írja a PSZ a szeptember 1-jén kiadott kiáltványában. Kiemelik, az OECD-tag uniós országok között Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát teszi ki. Ezért követelik, hogy a kormány ezt legalább 90, majd 100 százalékra emelje.
Azt is kérik, hogy az oktatást segítők bérrendezése is kerüljön mihamarabb a kormány elé, hiszen ők 2008 óta nem kaptak fizetésemelést.
Évente több ezren mennek nyugdíjba, a megalázó fizetések miatt pedig nincs utánpótlás. Az oktatásban dolgozóknak nem fizetik ki a túlmunkát, a tanárok nagy része pedig másod- és harmadállást vállal. A szakszervezet szerint jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és iskolákból, az
általános iskolák ötödében pedig képesítés nélkül is dolgozhatnak pedagógusok, akik nem helyettesítik a szaktanárokat.
Kiáltványukban is kitértek arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogait rendeletben, majd törvényben korlátozták, Európában egyedülálló módon. A szakszervezet szerint az oktatás a kormány szemében továbbra sem stratégiai ágazat, és "cselekvőképtelenségét évek óta kommunikációs trükkökkel álcázza".
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.