Pályaelhagyó tanárok "könnyeit" kapta ajándékba a szakszervezetektől az államtitkár: újabb tárgyalás kezdődött

A „pályán maradó kollégák verejtékét” és a „pályaelhagyó kollégák könnyeit” vitte ajándékba Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A két nagy pedagógus-szakszervezet vezetői együtt kedd délután újabb tárgyalásra érkeztek a Belügyminisztériumba, ám most nemcsak a béremelési követelésekről és a tanárhiányról lesz szó: garanciát kérnek arra, hogy lesz fedezet az iskolák működtetésére.

  • Szabó Fruzsina

„Több mint tíz hónapja húzódnak a tárgyalások, eddig minden alkalommal üres kézzel jöttünk ki. A PSZ azt gondolta, hogy fordítunk ezen: hátha kapunk is valamit, ha hozunk valamit. Ezért a nyár folyamán összegyűjtöttük a pályán maradó kollégák verejtékét és a pályaelhagyó kollégák könnyeit, és ezt át fogjuk adni az államtitkár úrnak” – mondta a keddi tárgyalás előtt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ismét tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az előző, három héttel ezelőtti megbeszélés  eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér. A PSZ és a PDSZ szerint addig azonban nem lehet várni, a megélhetési nehézségek miatt sorra hagyják el a pályát a pedagógusok.

Akkor arra kérték az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék előkészíteni a sztrájkot, és ez a felhívás most is elhangzott. „Az is lehet, hogy nagyon hamar ki fogunk jönni, mert olyan nagyon sokat nem fogunk várni, ha semmitmondó válaszokat kapunk. Készüljetek a sztrájkra, készüljetek a munkabeszüntetésre” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a minisztérium épülete előtt, hozzátéve: ez alkalommal nem csak a sztrájkkövetelésekről beszélnek majd, hanem az iskolák fenntartásának anyagi fedezetéről is.

A szakszervezet a tárgyalás megkezdésekor Facebook-oldalán nyilvánosságra is hozta a főbb témákat, amelyek a bérekről, a munkaterhelésről, a minősítési rendszerről és a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló követelések mellett kitérnek az iskolák működtetésére is. „Garanciákat kérünk arra, hogy biztosítja a kormány az intézményműködés anyagi fedezetét mind a személyi, mind pedig a dologi költségeket illetően. Ennek keretén belül tájékoztatást kérünk arról, hogyan tervezi a minisztérium biztosítani az növekvő infláció és közüzemi díjak mellett az iskolák zavartalan működését, a tanév lebonyolítását. Mire számíthatnak a tanulók, szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok? Várható-e rendkívüli esemény, amely a most szeptember elején készülő munkaterveket felülírja, mint szénszünet, online oktatás bevezetése” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.