A „pályán maradó kollégák verejtékét” és a „pályaelhagyó kollégák könnyeit” vitte ajándékba Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A két nagy pedagógus-szakszervezet vezetői együtt kedd délután újabb tárgyalásra érkeztek a Belügyminisztériumba, ám most nemcsak a béremelési követelésekről és a tanárhiányról lesz szó: garanciát kérnek arra, hogy lesz fedezet az iskolák működtetésére.
„Több mint tíz hónapja húzódnak a tárgyalások, eddig minden alkalommal üres kézzel jöttünk ki. A PSZ azt gondolta, hogy fordítunk ezen: hátha kapunk is valamit, ha hozunk valamit. Ezért a nyár folyamán összegyűjtöttük a pályán maradó kollégák verejtékét és a pályaelhagyó kollégák könnyeit, és ezt át fogjuk adni az államtitkár úrnak” – mondta a keddi tárgyalás előtt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ismét tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az előző, három héttel ezelőtti megbeszélés eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér. A PSZ és a PDSZ szerint addig azonban nem lehet várni, a megélhetési nehézségek miatt sorra hagyják el a pályát a pedagógusok.
Akkor arra kérték az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék előkészíteni a sztrájkot, és ez a felhívás most is elhangzott. „Az is lehet, hogy nagyon hamar ki fogunk jönni, mert olyan nagyon sokat nem fogunk várni, ha semmitmondó válaszokat kapunk. Készüljetek a sztrájkra, készüljetek a munkabeszüntetésre” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a minisztérium épülete előtt, hozzátéve: ez alkalommal nem csak a sztrájkkövetelésekről beszélnek majd, hanem az iskolák fenntartásának anyagi fedezetéről is.
A szakszervezet a tárgyalás megkezdésekor Facebook-oldalán nyilvánosságra is hozta a főbb témákat, amelyek a bérekről, a munkaterhelésről, a minősítési rendszerről és a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló követelések mellett kitérnek az iskolák működtetésére is. „Garanciákat kérünk arra, hogy biztosítja a kormány az intézményműködés anyagi fedezetét mind a személyi, mind pedig a dologi költségeket illetően. Ennek keretén belül tájékoztatást kérünk arról, hogyan tervezi a minisztérium biztosítani az növekvő infláció és közüzemi díjak mellett az iskolák zavartalan működését, a tanév lebonyolítását. Mire számíthatnak a tanulók, szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok? Várható-e rendkívüli esemény, amely a most szeptember elején készülő munkaterveket felülírja, mint szénszünet, online oktatás bevezetése” – írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
