Jövő héten itt a szeptember, kezdődik az iskola de az augusztus utolsó hete sem volt eseménytelen. Összeszedtük a legfontosabb oktatási híreket.
Egymást ijesztgetik a szülők a Facebookon a szeptemberi-októberi iskolabezárásról szóló "biztos infókkal"
Egyre több kommentet lehet találni a közösségi oldalakon és a fórumokon arról, hogy a fűtési szezon kezdetén az iskolák "biztosan" online oktatásra térnek át az energiaárak berobbanása miatt. Pedig iskolabezárásról egyelőre szó sincs, a Belügyminisztérium azt közölte, hogy az „európai energiaválság ellenére” normál tanévre készülnek. Az viszont egyértelmű: a szülők többsége tart attól, hogy ismét otthon tanulnak majd a diákok, a járvány miatt elrendelt online oktatás a többségben ugyanis nem hagyott kellemes emlékeket. A teljes cikket itt nézhetitek meg.
Ezzel szemben az államtitkár azt nyilatkozta, mindent megtesznek, hogy az iskolák nyitva maradhassanak.
Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: itt nézhetitek meg a végleges számokat
Szeptember 5-től újra polgári engedetlenségi akciók lesznek az iskolákban, ha nem áll elő új ajánlattal a kormány
Ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban - ígéri a Tanítanék Mozgalom, amely a tavaszinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokra biztatja a siralmas fizetések és a tanárhiány miatt egyre nehezebb helyzetben lévő pedagógusokat.
Ösztöndíjat szerzett egy magyar középiskolás a Yale-en, egy másik diák Cambridge-ben kezd ősszel - itt olvashattjátok el a történetüket.
Itt találjátok a 2022-es őszi érettségi jelentkezési lapját
Az elszállt rezsiárak az egyetemeket is sarokba szoríthatják, de online oktatást sehol nem rendeltek el
Az egyetemek és főiskolák rezsije is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban: az intézmények egy részében most próbálják megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást – egyelőre – sehol nem terveznek.
Több tucat nemzetközi versenyen szereztek érmeket magyar diákok az elmúlt pár hétben - itt vannak az eredmények.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
