A szülőkben és a tanárokban is egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogyan fog elindulni az idei tanév. Erre próbált meg válaszolni Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár is.
Az a jó hírem van minden szülő, és minden gyerek számára: szeptember elsején el fog kezdődni Magyarországon a tanítás, minden köznevelő intézményben és a szakképzésben is
- mondta Maruzsa Zoltán a HírTV Napi Aktuális műsorában. Az államtitkár szerint minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a kormány online formába tervezi megszervezni a tanévet, vagy hogy nem lesz fűtés az intézményekben.
Egy olyan tanévre készülünk, amely végre járványügyi korlátozásoktól mentes lesz, hiszen az a protokol van érvényben, amit január elején bevezettünk"
- tette hozzá az államtitkár, ez a szabályozás már nem tervez járványügyi bezárásokkal. "Az iskolák energiaellátása pedig biztosított lesz a tanév folyamán" - magyarázta. Arra is kitért, hány foknak kell lennie az iskolákban. Kiemelte, hogy bár a magyar köznevelésben valóban szabályozva van, hogy legalább 20 foknak kell lennie a tantermekben, de ez sosem jelentette azt, hogy csak 20 foknak kell lenni a tantermekben. "Teljesen normális fűtésre készülünk az ősz folyamán" - mondta.
Az államtitkár kitért a menzaárakra is. "A közvélekedéssel ellentétben bár az iskolákban kerül sor az étkeztetésre, ez azonban egy önkormányzati feladat. Az állami támogatások mértéke emelkedett, de vizsgálni fogjuk azt is, hogy a tanév folyamán szükséges-e még további forrásokat biztosítani.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
