Összegyűjtöttük, milyen helyezéseket értek el a magyar diákok az idei nemzetközi tudományos diákolimpiákon.
Több tantárgyból, köztük biológiából, kémiából, informatikából, de még csillagászatból is elsöprő sikereket arattak a magyar diákok. Mutatjuk, hogy milyen eredményeket értek el.
15. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia, két bronz és egy ezüstérem
Nemzetközi Kémiai Torna (IChTo), csapatban két ezüst, egyéniben egy arany, két ezüst, három bronzérem
Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia, három bronzérem
Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, egy ezüst, egy bronzérem
Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, három ezüst, egy bronzérem
35. Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye, 8. helyezés
54. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia, három ezüst, egy bronzérem
33. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia, egy arany, egy ezüst, egy bronz
52. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia, egy arany, egy ezüst, három bronz
Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpia, két bronzérem
iGeo, Nemzetközi Földrajzi Diákolimpia - két ezüst, két bronzérem
Európai Természettudományos Diákolimpia, két ezüstérem
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
