Szeptember 5-től újra polgári engedetlenségi akciók lesznek az iskolákban, ha nem áll elő új ajánlattal a kormány

Ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban - ígéri a Tanítanék Mozgalom, amely a tavaszinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokra biztatja a siralmas fizetések és a tanárhiány miatt egyre nehezebb helyzetben lévő pedagógusokat.

  • Kazinczy Bálint

Semmitmondó és sértő – így jellemezte Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az Eduline-nak azt levelet, amelyet pénteken kaptak a Belügyminisztériumtól. A mozgalom augusztus elején írt nyílt levelet a közoktatásért (is) felelős tárcának, ebben a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, valamint a fizetések emelését követelték. Múlt héten megérkezett a válasz, Kisfaludy László köznevelési államtitkár levele azonban csak az eddigi kormányzati lépéseket sorolja fel, érdemi ajánlatot nem tartalmaz.

A Tanítanék ezért úgy döntött: szeptember 2-ig várnak érdemi ajánlatot a kormánytól. Ha ilyet nem kapnak, szeptember 5-től folytatják a polgári engedetlenségi akciókat. Ennek részleteiről Törley Katalin egyelőre kevés részletet árult el, azt ugyanis kiemelte, hogy itt egyéni és tantestületi döntésekről van szó.

A mozgalom képviselői nyár eleje óta dolgoznak azon, hogy megteremtsék a polgári engedetlenség folytatásának hátterét. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötvenkilenc tanára már az előző tanév végén közös állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írták: mivel sztrájkjogukat gyakorlatilag eltörölték, nem marad más választásuk, mint „egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni”, ha nem történik érdemi változás az oktatásban. Nem sokkal később a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium huszonnégy tanára is csatlakozott az Illyés-gimnázium felhívásához, majd két másik iskola tantestületének egy része is így döntött.

Emelnék a tétet

„Emeld a tétet!” – most ezzel a szlogennel bátorítja a pedagógusokat arra a Tanítanék, hogy csatlakozzanak a polgári engedetlenségi akciókhoz. „Ahhoz képest, amit tettünk mondjuk februárban, márciusban, annál eggyel erősebbet, eggyel hosszabbat, eggyel jelentősebbet kell csinálni” – mondta Törley Katalin, aki szerint az is elképzelhető, hogy „hólabdaeffektus” indul majd el, és ha a pedagógusok azt látják, hogy itt-ott már elkezdődött az ellenállás, „akkor bele fognak állni”.

A Tanítanék többek között azt tervezi, hogy továbbra is lesz sztrájkalap, amelyből kompenzálni tudják a polgári engedetlenséget vállalók kieső bérét. A korábbi, tavaszi gyűjtési akciót sikeresnek tartják, mert valamennyi, támogatást igénylő pedagógusnak tudtak segíteni.

A szülőket is bevonnák, „a téli, tavaszi megmozdulások során is az volt a tapasztalat, hogy egyre több szülő ébred rá arra, hogy a saját gyereke érdekében kell lépnie, és hogy a tanárok tiltakozása nem egy öncélú kiállás, hanem a tanítványok érdekében történik”.

Jogi útmutatóval segítenek

A Tanítanék azt szeretné elérni, hogy a pedagógusok – amennyire csak lehet – felkészülten kezdjenek bele a polgári engedetlenségi akciókba. Például folyamatosan tartják a kapcsolatot azokkal, akik tavasszal a tiltakozásnak ezt az eszközét választották, emellett egy tájékoztató információs csomagot is összeállítottak, amelyet az érdeklődő, polgári engedetlenséget tervező tanároknak juttatnak el. Ebben minden fontos információt összefoglalnak a polgári engedetlenség fogalmáról, jelenségéről, valamint arról, miért erre a típusú érdekérvényesítésre van most szükség.

Jogi útmutatót is szeretnének adni, hogy az ellenállás résztvevői tudjanak arról, milyen következményekkel számolhatnak.Törley Katalin kiemeli, hogy a polgári engedetlenség nem egy törvényben szabályozott tiltakozási forma, ezért viszonylag kiszámíthatatlan, milyen retorziót vonhat maga után. Ki szeretnék védeni, hogy a fenyegetéseknek nagyobb súlyuk legyen, mint amilyenek valójában. Fontos információ például, hogy mivel az engedetlenséggel munkajogi szerződést szegnek meg a pedagógusok, a következmények is csak munkajogiak lehetnek.

Törley Katalin úgy látja, hogy a kormányon most az európai uniós pénzek visszatartása miatt is egyre nagyobb a nyomás, és ez a tanároknak kedvezhet. „A téli és tavaszi ellenállás megmutatta azt, hogy milyen felszabadító tud lenni egy-egy kiállás. Hirtelen az ember úgy érzi, hogy lélegzik, oxigénhez jut, és megtett valamit, amit nehéz megtenni, de muszáj. Ki kell állnunk magunkért és a gyerekekért. Azt gondolom, hogy minél többen vagyunk, annál nagyobb biztonságban vagyunk” – tette hozzá.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.