Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Semmitmondó és sértő – így jellemezte Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az Eduline-nak azt levelet, amelyet pénteken kaptak a Belügyminisztériumtól. A mozgalom augusztus elején írt nyílt levelet a közoktatásért (is) felelős tárcának, ebben a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, valamint a fizetések emelését követelték. Múlt héten megérkezett a válasz, Kisfaludy László köznevelési államtitkár levele azonban csak az eddigi kormányzati lépéseket sorolja fel, érdemi ajánlatot nem tartalmaz.
A Tanítanék ezért úgy döntött: szeptember 2-ig várnak érdemi ajánlatot a kormánytól. Ha ilyet nem kapnak, szeptember 5-től folytatják a polgári engedetlenségi akciókat. Ennek részleteiről Törley Katalin egyelőre kevés részletet árult el, azt ugyanis kiemelte, hogy itt egyéni és tantestületi döntésekről van szó.
A mozgalom képviselői nyár eleje óta dolgoznak azon, hogy megteremtsék a polgári engedetlenség folytatásának hátterét. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötvenkilenc tanára már az előző tanév végén közös állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írták: mivel sztrájkjogukat gyakorlatilag eltörölték, nem marad más választásuk, mint „egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni”, ha nem történik érdemi változás az oktatásban. Nem sokkal később a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium huszonnégy tanára is csatlakozott az Illyés-gimnázium felhívásához, majd két másik iskola tantestületének egy része is így döntött.
Emelnék a tétet
„Emeld a tétet!” – most ezzel a szlogennel bátorítja a pedagógusokat arra a Tanítanék, hogy csatlakozzanak a polgári engedetlenségi akciókhoz. „Ahhoz képest, amit tettünk mondjuk februárban, márciusban, annál eggyel erősebbet, eggyel hosszabbat, eggyel jelentősebbet kell csinálni” – mondta Törley Katalin, aki szerint az is elképzelhető, hogy „hólabdaeffektus” indul majd el, és ha a pedagógusok azt látják, hogy itt-ott már elkezdődött az ellenállás, „akkor bele fognak állni”.
A Tanítanék többek között azt tervezi, hogy továbbra is lesz sztrájkalap, amelyből kompenzálni tudják a polgári engedetlenséget vállalók kieső bérét. A korábbi, tavaszi gyűjtési akciót sikeresnek tartják, mert valamennyi, támogatást igénylő pedagógusnak tudtak segíteni.
A szülőket is bevonnák, „a téli, tavaszi megmozdulások során is az volt a tapasztalat, hogy egyre több szülő ébred rá arra, hogy a saját gyereke érdekében kell lépnie, és hogy a tanárok tiltakozása nem egy öncélú kiállás, hanem a tanítványok érdekében történik”.
Jogi útmutatóval segítenek
A Tanítanék azt szeretné elérni, hogy a pedagógusok – amennyire csak lehet – felkészülten kezdjenek bele a polgári engedetlenségi akciókba. Például folyamatosan tartják a kapcsolatot azokkal, akik tavasszal a tiltakozásnak ezt az eszközét választották, emellett egy tájékoztató információs csomagot is összeállítottak, amelyet az érdeklődő, polgári engedetlenséget tervező tanároknak juttatnak el. Ebben minden fontos információt összefoglalnak a polgári engedetlenség fogalmáról, jelenségéről, valamint arról, miért erre a típusú érdekérvényesítésre van most szükség.
Jogi útmutatót is szeretnének adni, hogy az ellenállás résztvevői tudjanak arról, milyen következményekkel számolhatnak.Törley Katalin kiemeli, hogy a polgári engedetlenség nem egy törvényben szabályozott tiltakozási forma, ezért viszonylag kiszámíthatatlan, milyen retorziót vonhat maga után. Ki szeretnék védeni, hogy a fenyegetéseknek nagyobb súlyuk legyen, mint amilyenek valójában. Fontos információ például, hogy mivel az engedetlenséggel munkajogi szerződést szegnek meg a pedagógusok, a következmények is csak munkajogiak lehetnek.
Törley Katalin úgy látja, hogy a kormányon most az európai uniós pénzek visszatartása miatt is egyre nagyobb a nyomás, és ez a tanároknak kedvezhet. „A téli és tavaszi ellenállás megmutatta azt, hogy milyen felszabadító tud lenni egy-egy kiállás. Hirtelen az ember úgy érzi, hogy lélegzik, oxigénhez jut, és megtett valamit, amit nehéz megtenni, de muszáj. Ki kell állnunk magunkért és a gyerekekért. Azt gondolom, hogy minél többen vagyunk, annál nagyobb biztonságban vagyunk” – tette hozzá.
