Ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban - ígéri a Tanítanék Mozgalom, amely a tavaszinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokra biztatja a siralmas fizetések és a tanárhiány miatt egyre nehezebb helyzetben lévő pedagógusokat.
Semmitmondó és sértő – így jellemezte Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az Eduline-nak azt levelet, amelyet pénteken kaptak a Belügyminisztériumtól. A mozgalom augusztus elején írt nyílt levelet a közoktatásért (is) felelős tárcának, ebben a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, valamint a fizetések emelését követelték. Múlt héten megérkezett a válasz, Kisfaludy László köznevelési államtitkár levele azonban csak az eddigi kormányzati lépéseket sorolja fel, érdemi ajánlatot nem tartalmaz.
A Tanítanék ezért úgy döntött: szeptember 2-ig várnak érdemi ajánlatot a kormánytól. Ha ilyet nem kapnak, szeptember 5-től folytatják a polgári engedetlenségi akciókat. Ennek részleteiről Törley Katalin egyelőre kevés részletet árult el, azt ugyanis kiemelte, hogy itt egyéni és tantestületi döntésekről van szó.
A mozgalom képviselői nyár eleje óta dolgoznak azon, hogy megteremtsék a polgári engedetlenség folytatásának hátterét. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötvenkilenc tanára már az előző tanév végén közös állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írták: mivel sztrájkjogukat gyakorlatilag eltörölték, nem marad más választásuk, mint „egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni”, ha nem történik érdemi változás az oktatásban. Nem sokkal később a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium huszonnégy tanára is csatlakozott az Illyés-gimnázium felhívásához, majd két másik iskola tantestületének egy része is így döntött.
Emelnék a tétet
„Emeld a tétet!” – most ezzel a szlogennel bátorítja a pedagógusokat arra a Tanítanék, hogy csatlakozzanak a polgári engedetlenségi akciókhoz. „Ahhoz képest, amit tettünk mondjuk februárban, márciusban, annál eggyel erősebbet, eggyel hosszabbat, eggyel jelentősebbet kell csinálni” – mondta Törley Katalin, aki szerint az is elképzelhető, hogy „hólabdaeffektus” indul majd el, és ha a pedagógusok azt látják, hogy itt-ott már elkezdődött az ellenállás, „akkor bele fognak állni”.
A Tanítanék többek között azt tervezi, hogy továbbra is lesz sztrájkalap, amelyből kompenzálni tudják a polgári engedetlenséget vállalók kieső bérét. A korábbi, tavaszi gyűjtési akciót sikeresnek tartják, mert valamennyi, támogatást igénylő pedagógusnak tudtak segíteni.
A szülőket is bevonnák, „a téli, tavaszi megmozdulások során is az volt a tapasztalat, hogy egyre több szülő ébred rá arra, hogy a saját gyereke érdekében kell lépnie, és hogy a tanárok tiltakozása nem egy öncélú kiállás, hanem a tanítványok érdekében történik”.
Jogi útmutatóval segítenek
A Tanítanék azt szeretné elérni, hogy a pedagógusok – amennyire csak lehet – felkészülten kezdjenek bele a polgári engedetlenségi akciókba. Például folyamatosan tartják a kapcsolatot azokkal, akik tavasszal a tiltakozásnak ezt az eszközét választották, emellett egy tájékoztató információs csomagot is összeállítottak, amelyet az érdeklődő, polgári engedetlenséget tervező tanároknak juttatnak el. Ebben minden fontos információt összefoglalnak a polgári engedetlenség fogalmáról, jelenségéről, valamint arról, miért erre a típusú érdekérvényesítésre van most szükség.
Jogi útmutatót is szeretnének adni, hogy az ellenállás résztvevői tudjanak arról, milyen következményekkel számolhatnak.Törley Katalin kiemeli, hogy a polgári engedetlenség nem egy törvényben szabályozott tiltakozási forma, ezért viszonylag kiszámíthatatlan, milyen retorziót vonhat maga után. Ki szeretnék védeni, hogy a fenyegetéseknek nagyobb súlyuk legyen, mint amilyenek valójában. Fontos információ például, hogy mivel az engedetlenséggel munkajogi szerződést szegnek meg a pedagógusok, a következmények is csak munkajogiak lehetnek.
Törley Katalin úgy látja, hogy a kormányon most az európai uniós pénzek visszatartása miatt is egyre nagyobb a nyomás, és ez a tanároknak kedvezhet. „A téli és tavaszi ellenállás megmutatta azt, hogy milyen felszabadító tud lenni egy-egy kiállás. Hirtelen az ember úgy érzi, hogy lélegzik, oxigénhez jut, és megtett valamit, amit nehéz megtenni, de muszáj. Ki kell állnunk magunkért és a gyerekekért. Azt gondolom, hogy minél többen vagyunk, annál nagyobb biztonságban vagyunk” – tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
