A tanári érdekképviseletek szerint a 2028-ra megemelkedő tanári bérekre várni már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is „vészforgatókönyvekkel” készülnek.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja szerint „jól látszik, hogy itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki” – nyilatkozta az Indexnek.
Az igazgatók nincsenek könnyű helyzetben, a tanári pályát ugyanis ismét sokan otthagyták, utánpótlás pedig alig van, a nettó 207-210 ezer forintos kezdő fizetés ugyanis kevés fiatalt vonz - írja az oldal. Ezt egyébként az idei felvételi statisztikák is igazolják: rekordkevesen jelentkeztek és kerültek be pedagógusképzésre 2022-ben.
„Ugyancsak komoly problémát jelent a tanítók utánpótlása, számos intézményben csoportösszevonásokra és más vészforgatókönyvekre készülnek. Ami a tanárokat illeti, a természettudományos tárgyakat tanítók már régóta hiányoznak a rendszerből, a kémiához és a fizikához újabban a biológia is felzárkózott” – idézi az oldal a PDSZ választmányi tagját. Az érdekképviselet szerint informatikatanárt mindig is nehéz volt találni, és sok iskolába keresnek nyelvtanárt is, közülük ugyanis rengetegen elhagyták a pályát. A tapasztalatok alapján utóbbiak m ár elhelyezkedtek nyelviskolákban, alapítványi vagy magán fenntartású intézményekben, ahol amellett, hogy a munkaidő rugalmasabb, a bér is kedvezőbb.
Hasonló problémákról számolt be Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszerveztének (PSZ) alelnöke is. Szerinte rengeteg iskolaigazgató van a kétségbeesés határán, sokfelé még most sem tudják, miként oldják meg szeptembertől a tantárgyfelosztást.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
