20-30 ezer forintba kerül az tanévkezdés, de egy új hátizsák meg is duplázhatja a kiadásokat

Az iskolakezdés átlagosan 20-30 ezer forintba kerül gyermekenként, ám ez az összeg meg is duplázódhat, például egy új iskolatáska vásárlása esetén - közölte a REGIO Játékkereskedelmi Kft. saját felmérése alapján.

  • Eduline/MTI

A felmérés a játékforgalmazó cég saját értékesítési adatain, valamint egy 2022. július 22-28. között elvégzett online kutatáson alapul, amelyben 1153, általános iskolás korú gyermeket nevelő szülő vagy nagyszülő vett részt.

A vállalat online vásárlás esetén 7 százalék, míg hagyományos vásárlásnál 10 százalék kosárérték-növekedéssel számol az előző évhez képest.

Gyaraki Dávid marketingvezető idén az átlagos áruházi vásárlás értékét 7513 forintra, míg az online vásárlást 10 800 forintra becsülte. Szerinte az alapvető tanszerekre a megkérdezett családok közel fele 10-20 ezer forintot, egynegyede pedig akár 20-30 ezer forintot költ.

A marketingvezető kiemelte, a beiskolázási költségek lényeges részét az iskolatáska teszi ki, a szülők 65 százaléka vásárol az idén újat, jellemzően 10-20 ezer forintért. A kérdőív alapján új iskolatáska választásra 10-ből 6 családban akkor kerül sor, ha az előző tartóssága már nem megfelelő. A döntéskor a kényelem, az ergonómia és a tartósság a három legfontosabb tényező.

A felmérés szerint 10-ből 9 család tudatosan készül anyagilag a szeptemberi tanévkezdésre, a válaszadók 70 százaléka szerint legalább 50 százalékkal drágábban lehet beszerezni a felszereléseket, ez pedig 10-ből 8 család számára nagy terhet jelent.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.