Ha ma délután nem kapnak megfelelő béremelési ajánlatot a szakszervezetek, szeptembertől újabb sztrájk jöhet

Szerda délután újra tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága a kormány képviselőivel. Ha nem kapnak konkrét, „érzékelhető” béremelési ajánlatot, a tanév nem a szokott rendben indul majd el.

  • Szabó Fruzsina

Friss:

Ahogy arról beszámoltunk, a Népszava birtokába került kormányzati dokumentum szerint a kormány a következő években 400 milliárd forintot költene a pedagógusok béremelésére. Az Európai Bizottságnak eljuttatott anyagban elismerik, hogy valóban nagyon alacsony az iskolákban, óvodákban dolgozók fizetése, és az utánpótlással is komoly problémák vannak. A cél az – teszik hozzá a dokumentumban – a pedagógusok átlagbére 2028-ra elérje a diplomás-átlagbér 80 százalékát.

A két nagy pedagógus-szakszervezet képviselői szerda délután egyeztetnek újra a kormány képviselőjével. A megbeszélés előtti facebookos bejelentkezésben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, nem mindegy, hogy ezt a 400 milliárd forintos emelést mikor kapják majd meg a kollégáik. „2027-ig, 2028-ig nem tudunk várni, mert akkor nem lesz kinek odaadni ezt a pénzt” – utalt az egyre súlyosabb pedagógushiányra.

Hozzátette: ha szeptember 1-ig nem kapnak konkrét, érzékelhető béremelést, a tanév nem szokványosan kezdődik majd. „Akkor a sztrájk felfüggesztését felfüggesztjük, meg fogjuk hirdetni, hogy lehet a sztrájkot szervezni” – mondta.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kiemelte: minden pedagógusra szükség van, nem lehet, hogy azért hagyják ott a pályát, mert a politika nem hajlandó eleget tenni a követeléseiknek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.