Megoldás helyett további problémákat okozna a képesítés nélküli tanárok alkalmazása?

Nem csak Magyarországon, világszerte gondot okoz a tanárhiány kevesebb mint egy hónappal a tanévkezdés előtt. A problémát sok helyen képesítés nélküli "tanárok" és pedagógushallgatók alkalmazásával próbálják orvosolni, ez azonban inkább rontana, mintsem segítene a kialakult helyzeten.

  • Székács Linda

Korábban mi is írtunk róla, hogy egy Pest megyei általános iskola pedagógusi végzettség nélkül is hajlandó lenne matematikához, kémiához, vagy angol nyelvhez értő, ezeken a területeken jártas személyeket alkalmazni. Azonban nem Magyarország az egyetlen, ahol így, és online oktatásra állással próbálnának megoldást találni a tanárhiányra, kevesebb mint egy hónappal a 2022/23-as tanév kezdete előtt.

Floridában veteránokat, Ausztráliában, és több amerikai államban pedig az egyetemi képzésük felénél sem tartó tanár szakos hallgatókat hívogatnak képzettség nélkül is betölthető tanári pozíciókba a következő tanévre. Van olyan amerikai állam, ahol közel 3000 pedagógus hiányzik a 320 ezer fős tankerületből, a képzettség nélküli tanárok alkalmazása azonban csak átmeneti megoldás lehet a világszerte problémákat okozó pedagógushiányra. Az ausztrál The Conversation egyenesen úgy fogalmazott, hogy „olyan ez, mint kiküldeni a gyerekeket a tomboló viharba egy szál esernyővel”, ami a jövőben többet ártana az oktatás és a tanárok helyzetén, mint amennyit most segítene.

Valódi tanórák helyett online "szimuláció"

A koronavírus-járvány okozta iskolabezárások, és online oktatásra állás nemcsak abban befolyásolta az egyetemisták tanulmányait, hogy nekik is távoktatásra kellett állni, hanem emiatt a gyakorlati óráik sem rendeltetésszerűen zajlottak. A lap szerint több amerikai egyetemen sem volt lehetőség arra, hogy a tanárszakosok osztályteremben, iskolai környezetben találkozzanak a gyerekekkel, így vagy online órákat tartottak nekik, amik semmilyen módon nem hasonlítanak a valós tanórákhoz, vagy teljes mértékben elmaradtak ezek a gyakorlati kurzusok.

A megfelelő gyakorlat megszerzése nélkül ezeket a frissen végzett, vagy még végzés előtt álló pedagógusokat felkészületlenül, sokkhatásként érheti a „steril” online tanórák után a zajos osztálytermi környezet, és a fegyelmezendő diákok. A tanárhiány miatt ráadásul más pedagógusoktól sem remélhetnek segítséget, hiszen nincs, aki betanítsa őket, nem kapják meg a szükséges támogatást, így ezek a fiatal pályakezdők már idő előtt kimerülnek, kiégnek, és más, jobban fizető, kevésbé stresszes munkahelyet keresnek - véli az oldal.

A szakértők szerint a rosszul, vagy helytelen módszerekkel leadott tananyag visszafordíthatatlan károkat okozhat a diákok későbbi tanulmányaiban, ráadásul az utóbbi időben jelentősen nőtt a speciális igényű diákok száma is, akiknek az igényeivel még egy képesítéssel rendelkező pedagógus is nehezebben birkózik meg. Az ilyen tanárok tehát segítség helyett csak rontanának az oktatás színvonalán, hosszútávon pedig a tanárhiány mértékét is tovább növelné, ha bárki, bármilyen képesítéssel elhelyezkedhetne pedagógusként.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.