A helyzet pedig egyre rosszabb lehet, hiszen az utánpótlás nem jön, idén rekordkevesen jelentkeztek és kerültek be óvodapedagógus szakra.
Fábián Katalin, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke tud olyan háromcsoportos óvodáról, ahol a szükséges hat óvónő helyett egy van, öt kollégája közmunkás - mondta el az rtl.hu-nak. Legnehezebb helyzetekben a baranyai, borsodi, szabolcsi hátrányos helyzetű kistelepülések vannak – tette hozzá.
A szakember szerint "a gyerekek nevelésében egy szakképzetlen kolléga nem vehet részt, a jogszabály ezt nem teszi lehetővé, ezért az óvodák egyre növekvő részében kizárólag gyerekfelügyelet valósul meg".
Ahogy már korábban írtuk, idén rekordkevesen jelentkeztek óvodapedagógus szakra. Komoly pedagógushiánnyal küzdenek az óvodák, a közszféra állásportálján több mint 1000 óvónői álláshirdetést találtunk. Az idei felvételi statisztikák ráadásul ijesztő jövőt festenek: a bolognai rendszer bevezetése, vagyis 2006 óta még soha nem volt olyan alacsony a felvett hallgatók száma az óvodapedagógus szakon, mint idén. 2022-ben 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly, majd végül összesen 892-en kerültek be óvodapedagógus képzésre.
Fábián Katalin szerint nem csoda, hogy nem választják ezt a szakot a diákok. Egy kezdő óvodapedagógus bére bruttó 210 ezer forint körül van. Természetes, hogy egy fiatal, aki egzisztenciát, családot szeretne, ennyiért nem akar évekig tanulni, méltatlan feltételek között dolgozni.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
