Japánban a pénzügyek is tabunak számítanak a szülők és a gyerekek között, a készpénzes fizetés megszűnése pedig új kihívás elé állítja a családokat.
A japán gyerekeket már a készpénzmentes jövőre készítik fel - írja a Kyodo News.
Száznegyven év után húszról tizennyolc évre csökkentették a nagykorúság alsó határát Japánban, így április elsejével mintegy kétmillió 18-19 éves vált hivatalosan felnőtté a szigetországban. Ez azt jelenti, hogy bár alkoholt és cigarettát még mindig nem vásárolhatnak, mostantól szülői engedély nélkül házasodhatnak, szavazhatnak, és a pénzükről is önállóan dönthetnek.
A japán szülők azonban kifejezetten félnek pénzügyekről beszélni a gyerekeikkkel. Pedig lenne miről, az ország ugyanis lassan teljesen készpénzmentessé válik. A legtöbb helyen a gyerekek is bankkártyával fizetnek, így viszont nem érzik a pénzzel járó felelősséget, a szülők pedig nem tudják, hogyan tanítsák meg nekik.
A Kid's Money School nevű szervezet különböző szituációs és kártyajátékokkal állt elő a japán gyerekek pénzügyi oktatására. Az öt és nyolc év közötti diákoknak többek között választaniuk kell aközött, hogy egy beteg ember ápolása, vagy egy csomag színezceruza ér-e többet, és az általuk már kevésbé ismert pénzérmékkel kell bevásárolniuk egy boltban, hogy észleljék, mennyivel lesz kevesebb pénzük, ha vesznek valamit.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
