Japánban a pénzügyek is tabunak számítanak a szülők és a gyerekek között, a készpénzes fizetés megszűnése pedig új kihívás elé állítja a családokat.
A japán gyerekeket már a készpénzmentes jövőre készítik fel - írja a Kyodo News.
Száznegyven év után húszról tizennyolc évre csökkentették a nagykorúság alsó határát Japánban, így április elsejével mintegy kétmillió 18-19 éves vált hivatalosan felnőtté a szigetországban. Ez azt jelenti, hogy bár alkoholt és cigarettát még mindig nem vásárolhatnak, mostantól szülői engedély nélkül házasodhatnak, szavazhatnak, és a pénzükről is önállóan dönthetnek.
A japán szülők azonban kifejezetten félnek pénzügyekről beszélni a gyerekeikkkel. Pedig lenne miről, az ország ugyanis lassan teljesen készpénzmentessé válik. A legtöbb helyen a gyerekek is bankkártyával fizetnek, így viszont nem érzik a pénzzel járó felelősséget, a szülők pedig nem tudják, hogyan tanítsák meg nekik.
A Kid's Money School nevű szervezet különböző szituációs és kártyajátékokkal állt elő a japán gyerekek pénzügyi oktatására. Az öt és nyolc év közötti diákoknak többek között választaniuk kell aközött, hogy egy beteg ember ápolása, vagy egy csomag színezceruza ér-e többet, és az általuk már kevésbé ismert pénzérmékkel kell bevásárolniuk egy boltban, hogy észleljék, mennyivel lesz kevesebb pénzük, ha vesznek valamit.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
