Japánban a pénzügyek is tabunak számítanak a szülők és a gyerekek között, a készpénzes fizetés megszűnése pedig új kihívás elé állítja a családokat.
A japán gyerekeket már a készpénzmentes jövőre készítik fel - írja a Kyodo News.
Száznegyven év után húszról tizennyolc évre csökkentették a nagykorúság alsó határát Japánban, így április elsejével mintegy kétmillió 18-19 éves vált hivatalosan felnőtté a szigetországban. Ez azt jelenti, hogy bár alkoholt és cigarettát még mindig nem vásárolhatnak, mostantól szülői engedély nélkül házasodhatnak, szavazhatnak, és a pénzükről is önállóan dönthetnek.
A japán szülők azonban kifejezetten félnek pénzügyekről beszélni a gyerekeikkkel. Pedig lenne miről, az ország ugyanis lassan teljesen készpénzmentessé válik. A legtöbb helyen a gyerekek is bankkártyával fizetnek, így viszont nem érzik a pénzzel járó felelősséget, a szülők pedig nem tudják, hogyan tanítsák meg nekik.
A Kid's Money School nevű szervezet különböző szituációs és kártyajátékokkal állt elő a japán gyerekek pénzügyi oktatására. Az öt és nyolc év közötti diákoknak többek között választaniuk kell aközött, hogy egy beteg ember ápolása, vagy egy csomag színezceruza ér-e többet, és az általuk már kevésbé ismert pénzérmékkel kell bevásárolniuk egy boltban, hogy észleljék, mennyivel lesz kevesebb pénzük, ha vesznek valamit.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
