"Szörnyeteggé váló" gyerekekről, elhibázott nevelésről szóló posztok pörögnek a Facebookon. Igazuk van?

„A Facebookon időről időre körbejár egy-egy virulens poszt a "mai gyerekekről", akiket a szüleik rosszul nevelnek, mindent megengednek nekik, és ezért szörnyeteggé válnak a szülők hibájából. Ezeknek a posztoknak általában tartozéka a "régen minden jobb volt" életérzés; és szinte mindig előkerül a "jól irányzott pofon" melletti érvek felsorakoztatása is” – olvasható a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldalon.

  • Eduline

Hozzáteszik: a hétvégén újra láttak egy hasonló tartalmú posztot, amely azóta ugyan elérhetetlenné vált, de úgy látják, érdemes összeszedni a különböző nevelési stílusok jellemzőit és azt, hogy miben különböznek egymástól.

A Facebookon időről időre körbejár egy-egy virulens poszt a "mai gyerekekről", akiket a szüleik rosszul nevelnek,...

Posted by Nem tehetsz róla, tehetsz ellene on Monday, June 20, 2022

A legnagyobb hagyománya a tekintélyelvű, autoriter nevelésnek van, az említett Facebook-posztokban is ezt tekintik mértékadónak, sokszor idealizálják. A tekintélyelvű nevelés parancsokra épül, a gyerek érzelmi szükségleteit háttérbe szorítja, „rideg-korlátozó”, rengeteg szabály van, gyakori a büntetés, kevés az érzelmi megerősítés. Ráadásul a szabályok háttere, értelme és célja nem tiszta a gyerekeknek.

Egészen más alapokra épül – teszik hozzá – a ráhagyó, „laussez faire” nevelés, amelyben nem vagy csak alig érvényesülnek korlátok, elvárások, ám érzelmi viszonyulásban hideg, ezt elhanyagoló nevelésnek is szokták nevezni. „A legtöbb kommunikációs problémát az okozza a nevelési kérdésekről folytatott párbeszédekben, hogy - akár kimondva, akár körülírva - általában csak ennek a kettőnek a módszereiről folyik a diskurzus. Ezzel párhuzamosan a “laissez faire”, elhanyagoló neveléssel azonosítódik - tévesen -  minden olyan elem, módszer, ami eltér a tekintélyelvű neveléstől. Holott nemcsak ez a két szélsőség létezik: a demokratikus, más elnevezéssel következetes nevelés nem azonos az elhanyagolással” – olvasható a Facebook-oldalon.

Kiemelik: a harmadik „stílus” a következetes nevelés, amelynek az az alapja, „hogy partnernek tekintjük a gyereket, érzelmileg nyitottak vagyunk felé, törődünk a szükségleteivel, kifejezzük felé a szeretetünket, de nem hagyunk rá mindent". A teljes Facebook-posztot itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.