Meglepő eredmény született a kompetenciamérésen, nem rontottak olyan nagyot a magyar diákok

Mindenki arra számított, hogy a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó otthoni tanulás miatt sokkal rosszabb eredményt érnek majd el a hatodikos, a nyolcadikos és a tizedikes diákok a kompetenciamérésen, ám - nagy meglepetésre – a pontszámok nem térnek el az előző évekétől.

  • Szabó Fruzsina

Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja. A mérésre járványügyi okokból egy év kihagyást követően, 2021 májusában került sor. A nemzetközi tapasztalatok alapján várható volt, hogy a digitális munkarend bevezetése, a világjárvány negatív hatást fog gyakorolni a tanulók eredményeire, kérdéses legfeljebb az lehetett, hogy azok mely évfolyamokon, milyen mértékben csökkennek – írja hétfői közleményében a Belügyminisztérium.

Meglepő, de a tárca szerint érdemben nem térnek el a 2021-es eredmények az előző évekétől – pedig ezek az évfolyamok is hónapokig otthonról tanultak.

„A hatodik évfolyamon matematikából az előző 12 év átlageredményéhez képest 1,7%, a szövegértés terén 0,7% a csökkenés mértéke, ami az adott körülmények között jó eredménynek számít” – teszik hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.