30 százalékos áremelést szeretnének a közétkeztetésben részt vevő cégek ősztől - írja hétfői számában a Világgazdaság a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségére hivatkozva. Ennél végül valószínűleg kisebb lesz a drágulás, átlagosan 20 százalék körüli.
A lap szerint már zajlanak az őszi árakról szóló tárgyalások a bölcsődei, óvodai és iskolai menzákat finanszírozó önkormányzatok a közétkeztető cégek között.
Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége közösségi étkeztetési szekciójának vezetője a lapnak elmondta, hogy már február végére elolvadt az idei, jellemzően 6-12 százalékos áremelések hatása a közétkeztetési piacon, ahol már a múlt év végén 17 százalékos költségnövekedést érzékeltek egy szakmai felmérés szerint. Erre az évre emiatt már eleve a szükségesnél kisebb árkorrekcióval fordultak a vállalkozások, amelyek az időközben kirobbant háború hatásával is gyorsan szembesültek - fogalmazott Sáfár, aki szerint már tavasszal 30 százalék körüli áremelés lett volna szükséges és indokolt az élelmiszer- és energiapiacon történt változások hatására, de megemlítette azt is, hogy az infláció is átlépte májusban a 10 százalékos lélektani határt.
Sáfár szerint a látható, illetve az érzékelhető drágulás együttes hatása jelentősen meghaladja a közétkeztetők által érvényesíteni kívánt áremelés mértékét. Ez optimálisan minimum 30 százalék lenne ősztől, de ennyit az önkormányzatok többsége nehezen vagy egyáltalán nem tud kigazdálkodni. Egyelőre átlagosan 20 százalék körüli áremelés lehetősége körvonalazódik, az eddigiekhez hasonlóan nagy eltérésekkel, régióktól, önkormányzatoktól függően 15-30 százalék közötti szórással.
Ősztől egy iskolai ebéd teljes áron 800-900 forint lehet, így a szülőknek az eddigi 400-500 helyett legalább 100 forinttal többet kellene majd fizetniük a jelenlegi becslések szerint.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
