Többet kell fizetni ősztől a menzákon, 20 százalékkal kerülhet többe az iskolai ebéd

30 százalékos áremelést szeretnének a közétkeztetésben részt vevő cégek ősztől - írja hétfői számában a Világgazdaság a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségére hivatkozva. Ennél végül valószínűleg kisebb lesz a drágulás, átlagosan 20 százalék körüli.

  • Eduline/MTI

A lap szerint már zajlanak az őszi árakról szóló tárgyalások a bölcsődei, óvodai és iskolai menzákat finanszírozó önkormányzatok a közétkeztető cégek között.

MTI

Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége közösségi étkeztetési szekciójának vezetője a lapnak elmondta, hogy már február végére elolvadt az idei, jellemzően 6-12 százalékos áremelések hatása a közétkeztetési piacon, ahol már a múlt év végén 17 százalékos költségnövekedést érzékeltek egy szakmai felmérés szerint. Erre az évre emiatt már eleve a szükségesnél kisebb árkorrekcióval fordultak a vállalkozások, amelyek az időközben kirobbant háború hatásával is gyorsan szembesültek - fogalmazott Sáfár, aki szerint már tavasszal 30 százalék körüli áremelés lett volna szükséges és indokolt az élelmiszer- és energiapiacon történt változások hatására, de megemlítette azt is, hogy az infláció is átlépte májusban a 10 százalékos lélektani határt.

Sáfár szerint a látható, illetve az érzékelhető drágulás együttes hatása jelentősen meghaladja a közétkeztetők által érvényesíteni kívánt áremelés mértékét. Ez optimálisan minimum 30 százalék lenne ősztől, de ennyit az önkormányzatok többsége nehezen vagy egyáltalán nem tud kigazdálkodni. Egyelőre átlagosan 20 százalék körüli áremelés lehetősége körvonalazódik, az eddigiekhez hasonlóan nagy eltérésekkel, régiók­tól, önkormányzatoktól függően 15-30 százalék közötti szórással.

Ősztől egy iskolai ebéd teljes áron 800-900 forint lehet, így a szülőknek az eddigi 400-500 helyett legalább 100 forinttal többet kellene majd fizetniük a jelenlegi becslések szerint.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna