Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A megkérdezettek 70 százaléka szerint az oktatás problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériumot kapjon a terület - derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
A lap nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint a válaszadók többsége (86 százaléka) úgy véli, az oktatás fejlesztéséhez szükséges lenne, hogy a kormány több állami forrást biztosítson az ágazat finanszírozására. Az ellenzéki szavazók 99 százaléka válaszolt egyértelmű igennel erre a kérdésre, de még a kormánypárttal szimpatizálók 70 százaléka is azt gondolja, hogy a mostaninál több állami forrást kellene az oktatásra fordítani.
A többség (65 százalék) szerint a pedagógusoknak jelentős, legalább 50 százalékos béremelést kellene adni.
Ezen felül a megkérdezettek 72 százaléka azt is szükségesnek tartaná, hogy csökkenjen a diákok és a pedagógusok iskolai terhelése. Arra a kérdésre pedig, hogy tapasztaltak-e már tartós pedagógushiányt abban az intézményben, ahova gyermekük jár, a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy igen.
Mi legyen a sztrájkkal?
Az iskolákban egy frissen elfogadott szabályozás után csak akkor lehet sztrájkolni, ha a pedagógusok közben a tanórák felét (egyes esetekben 100 százalékát) megtartják. A Publicus kutatásában résztvevők 80 százaléka szerint a pedagógusoknak joguk van sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.