A pedagógusbérek Romániában, Bulgáriában és Albániában is meghaladják az országos átlagkeresetet, Magyarországon azonban nem. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint diplomás minimálbért kellene bevezetni az oktatásban.
A Népszava azt írja, az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE) és az Oktatási Munkáltatók Európai Szövetsége kedden zárult ülését Bukarestben tartottak.
Többek között a pedagógusbérekről is szó volt: Albániában az országos átlagkereset 110 százalékát, Romániában 120 százalékát, Bulgáriában 130 százalékát keresik a tanárok, ugyanez az arány Magyarországon 90 százalék.
A bukaresti eseményen Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is részt vett. A lapnak azt mondta, arról próbálta meggyőzni a konferencia résztvevőit, hogy az oktatásban szükség lenne a diplomás minimálbér bevezetésére.
Hozzátette: ha ezt ezt uniós szinten elfogadnák, elkerülhető lenne az a megalázó helyzet is, hogy a pályakezdő pedagógusok bérét ki kell egészíteni a garantált bérminimumra, különben - kiegészítés nélkül - annyit sem keresne, mint egy szakmunkás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
