Veszélybe került a működése annak az iskolának, ahol megfelelően tudják fejleszteni a fogyatékossággal élő gyerekeket.
A Házon kívül mutatta be a Bliss Alapítványt, amelyről korábban mi is írtunk már, amikor a szervezet segítséget kért. Az alapítvány tíz éve működtet olyan iskolát, ahol fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekekkel foglalkoznak.
A működés költségét a koronavírus-járványig pályázati pénzekből, adományokból, céges felajánlásokból oldották meg, de a pandémia okozta válság miatt az iskola működése veszélybe került. Az államtól kértek segítséget – 28 millió forintot. Végül 7 millió forintot kaptak, a fennmaradó 21 millió forintot pedig adományokból sikerült előteremteni. Az rtl.hu azt írja, az előzetes információk szerint idén azonban az állam semmilyen formában nem szeretne fizetni az iskola szolgáltatásáért.
Arra a kérdésre, miszerint lesz-e iskola szeptemberben, egyik szülő sem tud érdemben válaszolni, csak az biztos, hogy ha a Blissben nem indul meg az oktatás szeptemberben, akkor nincs hová vinniük a gyerekeiket.
A Blissbe komoly problémákkal küzdő gyerekek járnak. A Házon kívül bemutatta például a 11 éves Dávidot, akiről féléves korában derült ki, hogy komoly fejlődési rendellenessége van. Dávid osztálytársa a Blissben a 9 és fél éves Milla is, aki egy, a Parkinson-kórhoz nagyon hasonló tünetekkel járó fejlődési rendellenességgel született, és szinte minden nap epilepsziás rohamai vannak.
Dávid és Milla szülei szerint Magyarországon gyakorlatilag a Bliss az egyetlen olyan intézmény, ahol megfelelően tudják fejleszteni a gyerekeiket.
Trexler Erik, a Bliss igazgatója azt mondta, náluk egy csoportban hat gyerek van, rájuk két pedagógus és egy gyógypedagógus jut. Alternatív kommunikációt tanulnak a gyerekek, akik nem beszélnek, de gondolataik, érzéseik ugyanúgy vannak, és ezeket ki szeretnék fejezni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
