Sok gyerek számára ez az iskola az egyetlen lehetőség, mégsem kapnak elegendő állami támogatást

Veszélybe került a működése annak az iskolának, ahol megfelelően tudják fejleszteni a fogyatékossággal élő gyerekeket.

  • Eduline

A Házon kívül mutatta be a Bliss Alapítványt, amelyről korábban mi is írtunk már, amikor a szervezet segítséget kért. Az alapítvány tíz éve működtet olyan iskolát, ahol fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekekkel foglalkoznak.

A működés költségét a koronavírus-járványig pályázati pénzekből, adományokból, céges felajánlásokból oldották meg, de a pandémia okozta válság miatt az iskola működése veszélybe került. Az államtól kértek segítséget – 28 millió forintot. Végül 7 millió forintot kaptak, a fennmaradó 21 millió forintot pedig adományokból sikerült előteremteni. Az rtl.hu azt írja, az előzetes információk szerint idén azonban az állam semmilyen formában nem szeretne fizetni az iskola szolgáltatásáért.

Arra a kérdésre, miszerint lesz-e iskola szeptemberben, egyik szülő sem tud érdemben válaszolni, csak az biztos, hogy ha a Blissben nem indul meg az oktatás szeptemberben, akkor nincs hová vinniük a gyerekeiket.

A Blissbe komoly problémákkal küzdő gyerekek járnak. A Házon kívül bemutatta például a 11 éves Dávidot, akiről féléves korában derült ki, hogy komoly fejlődési rendellenessége van. Dávid osztálytársa a Blissben a 9 és fél éves Milla is, aki egy, a Parkinson-kórhoz nagyon hasonló tünetekkel járó fejlődési rendellenességgel született, és szinte minden nap epilepsziás rohamai vannak.

Dávid és Milla szülei szerint Magyarországon gyakorlatilag a Bliss az egyetlen olyan intézmény, ahol megfelelően tudják fejleszteni a gyerekeiket.

Trexler Erik, a Bliss igazgatója azt mondta, náluk egy csoportban hat gyerek van, rájuk két pedagógus és egy gyógypedagógus jut. Alternatív kommunikációt tanulnak a gyerekek, akik nem beszélnek, de gondolataik, érzéseik ugyanúgy vannak, és ezeket ki szeretnék fejezni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.