Tízezerrel több elsőst vár ezerrel kevesebb pedagógus: itt a friss gyermekjogi jelentés

Elkészült a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2021-es gyermekjogi jelentése, amelyből kiderült: a 2020/2021-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban, ugrásszerűen megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol háromezer gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.

  • Eduline

A 2021-es gyermekjogi jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra, ebben több árulkodó adat is van az oktatásról.

  • A 2020/21-es tanévben 10 000-rel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
  • Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
  • 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.
  • A gyerekek 21,7%-át érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
  • Ugrásszerűen, 6 550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.
  • 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)

A jelentés kitér a bölcsődei ellátásra, idézve az Eurochild kora gyermekkori programokat monitorozó, 2021-es jelentését, amely azt írta, hogy az elmúlt években történtek előrelépések a bölcsődei ellátás fejlesztésében, de a kistelepüléseken még mindig inkább hiányzik ez a szolgáltatás, ráadásul a hátrányos helyzetű és a különleges szükségletű gyerekek ellátása is hiányos. Sok intézmény azért nem tud fogadni tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyerekeket, mert kevés a megfelelő képzettségű szakember.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ír az iskolakezdési szabályok megváltoztatásáról is – hatéves kortól kötelező az iskola, a halasztást külön kell kérvényezni az Oktatási Hivatalnál –, amely miatt nőtt az elsősök száma. Viszont az általános iskolában dolgozó pedagógusok száma csökkenő tendenciát mutat.

A koronavírus-járvány és az online oktatás miatt mind a tanárok, mind a diákok, sőt a szülők is bőven szembesültek problémákkal. "A pedagógusok többsége azzal szembesült, hogy az értékelés és a számonkérés is más módot és módszert igényelt. Bebizonyosodott, hogy a differenciált oktatás, az egyéni szükségletek figyelembevétele elengedhetetlen a hatékony és eredményes oktatáshoz" - írják. A teljes jelentést itt olvashatjátok el.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.