Elkészült a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2021-es gyermekjogi jelentése, amelyből kiderült: a 2020/2021-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban, ugrásszerűen megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol háromezer gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
A 2021-es gyermekjogi jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra, ebben több árulkodó adat is van az oktatásról.
A jelentés kitér a bölcsődei ellátásra, idézve az Eurochild kora gyermekkori programokat monitorozó, 2021-es jelentését, amely azt írta, hogy az elmúlt években történtek előrelépések a bölcsődei ellátás fejlesztésében, de a kistelepüléseken még mindig inkább hiányzik ez a szolgáltatás, ráadásul a hátrányos helyzetű és a különleges szükségletű gyerekek ellátása is hiányos. Sok intézmény azért nem tud fogadni tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyerekeket, mert kevés a megfelelő képzettségű szakember.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ír az iskolakezdési szabályok megváltoztatásáról is – hatéves kortól kötelező az iskola, a halasztást külön kell kérvényezni az Oktatási Hivatalnál –, amely miatt nőtt az elsősök száma. Viszont az általános iskolában dolgozó pedagógusok száma csökkenő tendenciát mutat.
A koronavírus-járvány és az online oktatás miatt mind a tanárok, mind a diákok, sőt a szülők is bőven szembesültek problémákkal. "A pedagógusok többsége azzal szembesült, hogy az értékelés és a számonkérés is más módot és módszert igényelt. Bebizonyosodott, hogy a differenciált oktatás, az egyéni szükségletek figyelembevétele elengedhetetlen a hatékony és eredményes oktatáshoz" - írják. A teljes jelentést itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
