45 százalékos béremelést követelnek a tanári szakszervezetek: mutatjuk a levelet

Kedden megalakult a kormány, a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pedig el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatásáról. Azt is újra leírták, milyen követeléseik vannak – ezeket foglaltuk össze.

  • Eduline

A miniszterelnöknek a jogszabályok alapján öt napon belül ki kell jelölnie azt a személyt, aki a kormány nevében tárgyal majd a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságával. Mit követelnek a szakszervezetek?

45 százalékos fizetésemelés

A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A miniszterelnöknek címzett levélben kiemelik: ez a szakszervezeti oldal kompromisszumos javaslata, ha ezt elfogadja a kormány, akkor eltekintenek attól a követelésről, hogy az illetményemelésre visszamenőlegesen, 2021. szeptember 1-jétől kerüljön sor.

„Elfogadják továbbá azt is, hogy az illetmények összesen 65 százalékkal nőjenek – beleértve a 2020. évi 10 százalékos ágazati szakmai pótlékot, valamint a kormány által ajánlott további 10 százalékos emelést” – írják, hozzátéve: arról a követelésről ugyanakkor nem mondanak le, hogy a fizetések átfogó emelésénél a bérek értékét megőrző automatizmus legyen (vagyis ne egy évekre befagyasztott vetítési alap alapján számolják a fizetéseket).

Megalakult a kormány, elment Orbán Viktornak a levél:Tárgy: sztrájkbizottságiegyeztetések...

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Tuesday, May 24, 2022

Továbbra is követelik, hogy az oktatásban, de nem pedagógus munkakörben dolgozók garantált illetménye „a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára”.

A két szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértábla ugyanis 2008 óta változatlan, vagyis a közalkalmazottak túlnyomó többsége – végzettségtől és a ledolgozott évektől függetlenül – a garantált bérminimumot kapják. „Ez méltatlan és tarthatatlan” – hangsúlyozzák.

A harmadik követelésük, hogy a pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött munkaideje  2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen. Azt írják, tudományos kutatás bizonyítja, hogy valójában még akkor is több mint 40 órát dolgoznak a pedagógusok, ha a heti kötelező óraszámuk 22.

„A munkaterhek csökkentésének első lépéseként elfogadhatónak tartjuk, hogy a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámok kerüljenek bevezetésre. Elfogadhatatlannak tartjuk a munkaidő jelenlegi felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követeljük, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki” – emelik ki.

Azt is kérik, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen, csak ekkor lehessen beosztani őket osztályokhoz, csoportokhoz, gyerekfelügyeletre, egyéni segítésre. A maradék heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessék. „Nem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolcórás munkaidőben ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető” – írják a levélben.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.