Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, ennek pedig két eddig is ismert összetevője van: az alacsony fizetések és a példátlanul nagy munkaterhelés.
A fizetésekkel kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám 58 és 66 százalék között mozog - az Európai Bizottság friss országjelentését a Portfolio szúrta ki. Mindez pedig rengeteg munkával társul:
Így a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el, mivel a tanároknak nagy a munkaterhelése és alacsony a fizetése. A pályaelhagyás vagy pályamódosítás különösen a fiatalabb tanárokra jellemző – idézi a jelentést az oldal.
Ez a minőséget is befolyásolja
„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.
A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”
- áll a jelentésben. Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, azonban a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében igenis van hiány.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
