Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, ennek pedig két eddig is ismert összetevője van: az alacsony fizetések és a példátlanul nagy munkaterhelés.
A fizetésekkel kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám 58 és 66 százalék között mozog - az Európai Bizottság friss országjelentését a Portfolio szúrta ki. Mindez pedig rengeteg munkával társul:
Így a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el, mivel a tanároknak nagy a munkaterhelése és alacsony a fizetése. A pályaelhagyás vagy pályamódosítás különösen a fiatalabb tanárokra jellemző – idézi a jelentést az oldal.
Ez a minőséget is befolyásolja
„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.
A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”
- áll a jelentésben. Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, azonban a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében igenis van hiány.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
