A tanárok bérkövetelései jogosak, rövid távon is foglalkozni kell ezzel, és a „megfelelő, minimális mértékben emelni” – ezt mondta Kövér László házelnök az Inforádiónak.
A hvg.hu az Inforádióban elhangzottak alapján azt írja: Kövér Lászlót kedd este többek között arról kérdezték, mikor lehet emelni a pedagógusok fizetését.
Az újraválasztott házelnök azt mondta, a bérkövetelések jogosak, rövid távon is foglalkozni kell ezzel, és „a megfelelő, minimális mértékben emelni” azért, hogy újra vonzó legyen a pálya.
„Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel” – tette hozzá.
Hozzátette azt is, hogy a béreket úgy kellene kiszámolni, hogy a szakmunkások, az orvosok és a tanárok is tudják, milyen életpályára és egzisztenciára számíthatnak, de ehhez „egyfajta közös nevező” is kellene „azokkal a politikai erőkkel is, akik éppen ellenzékben vannak, hogy lehetőség szerint ne borogassuk fel újra és újra, ciklusról ciklusra ezt az egészet”.2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
