Jogosak a tanárok igényei, „azt gondolom, amint föl fog állni az új kormány, akkor a tanárok ügyével érdemben fogunk foglalkozni” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
„Jogos szempontjai vannak a tanároknak, én ezzel jelentős részben egyet is értek. A kormány ígéretet tett, hogy keressünk megoldást arra, hogy tudjunk kötni egy komoly megállapodást. Ez azonban nyilván az ország teherbíró képességétől függ. Látjuk, hogy ezer nehézség van, hiszen a háború következtében, majd az ebből következő szankció következtében egész Európa nehéz helyzetben van. Nyilván a költségvetési realitásokat is figyelembe kell venni. Én azt gondolom, hogy amint föl fog állni az új kormány, akkor a tanároknak az ügyével érdemben fogunk foglalkozni. Még egyszer mondom, a tanároknak jogos az az igénye, különösen az időközben történt piaci fizetésnövekedések tekintetében vagy más szakmákkal történt megállapodáshoz viszonyítva, hogy a az anyagi megbecsülésük jelentősen javuljon. Készek vagyunk arra, hogy ebben komoly előrelépés legyen az ország teherbíró képességének a realitásainak a figyelembevételével” – ezt válaszolta az ATV kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Az ATV arra volt kíváncsi, terveznek-e létrehozni egy önálló oktatási minisztériumot, jogosnak tartják-e a szakszervezetek béremelésre és munkateher-csökkentésre vonatkozó követeléseit. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kedden nyílt levélben fordult „Magyarország következő miniszterelnökéhez”, és a Pedagógusok Szakszervezete is összefoglalta követeléseit.
Semjén Zsolt az önálló oktatási tárcáról azt mondta, a kormányzat szerkezetének az összeállítása „a nagy világkihívásoknak való megfelelés”, és nem a szakszervezetek tetszése szerint történik. A miniszterelnök-helyettes szerint Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár „a szíve vérét locsolta ki a tanárokért, aki az életét tette rá a tanárok szolgálatára és a magyar oktatás ügyére”, akkor született is megállapodás az életpályamodellről.
Azt a KDNP-s politikus is elismerte, hogy a piaci bérek már messze meghaladták a pedagógusbéreket, ez pedig valós bérfeszültséget teremtett. Hozzátette: „kétségkívül nem elégséges már az, ami Hoffmann Rózsa idején történt”. Semjén Zsolt szerint készek a tárgyalásokra, a pedagógusok szempontjai legitimek, jogosak a követeléseik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
