Nem változtattak az iskolások karanténszabályain, marad az öt-hét napos kényszerszünet

Közzétette az átdolgozott járványügyi intézkedési tervet az Oktatási Hivatal. A dokumentumból kiderül: nem változtattak a diákokra vonatkozó karanténszabályokon. Aki nem oltatta be magát, és az egyik osztálytársáról kiderül, hogy koronavírusos, öt napra karanténba kerül.

  • Eduline

Az intézkedési terv alapján az igazolt koronavírus-fertőzöttek hét napra kerülnek karanténba. Ha a tüneteik megszűntek, és a tünetek kezdete óta hét nap eltelt, gyógyultnak számít, visszatérhet az iskolába.

Továbbra is le lehet rövidíteni a karanténidőt: ha egy fertőzött diáknak vagy tanárnak a karantén negyedik napján már nincs láza, nincsenek légúti tünetei, az ötödik napon antigén gyorstesztet végeztethet. Ha az negatív, újra járhat iskolába.

Ha a fertőzött eleve tünetmentes volt, a karantén ötödik napján negatív antigén gyorsteszttel elhagyhatja az otthonát, visszatérhet az iskolába. Ha nem teszteltet, akkor a hetedik naptól számít gyógyultnak.

Az intézkedési terv alapján továbbra is öt napra karanténba kell vonulniuk azoknak a kontaktszemélyeknek (például egy beteg diák osztálytársainak), akiknek nincs védettségi igazolványuk. Akiknek viszont van plasztikkártyájuk, azok maradhatnak az iskolában.

A dokumentum alapján ha fertőzöttek miatt egy iskolában „átmenetileg tanügyi intézkedés kerül elrendelésre”, a gyermekfelügyeletet és az étkeztetést meg kell szervezni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.