A stressz és a munkaterhek miatt a tanárok közel fele már a közeljövőben felmondana Angliában - derült ki egy friss felmérésből.
A brit kutatás szerint a tanárok közel fele (44 százalékuk) öt éven belül elhagyná a pályát - írta meg a The Guardian. A hétfőn közzétett adatok szerint 2027-re komoly gondban lesz az angol oktatási rendszer. A helyzetet súlyosbítja, hogy ötödük nem is várna 2027-ig, két éven belül tervezik a pályamódosítást.
A tanárok első körben a munkaterheket jelölték meg várható távozásuk okaként, de a döntésükben szerepet játszik a tanárokkal szembeni bizalom (vagy éppen bizalmatlanság) is, mind a lakosság, mind a kormány részéről - áll a felmérésben.
A helyzet egy év alatt is sokat romlott: szemben a 2021-es 35 százalékkal idén már a válaszadók több mint fele (52%) mondta azt, hogy a munkaterhek „kezelhetetlenek” vagy „az idő nagy részében kezelhetetlenek”. Arról nem is beszélve, hogy már most is vannak problémák a tanárhiány miatt: a tanárok szerint az iskolák nehezen tudják betölteni az üres álláshelyeket, ami a munkaterhek megduplázódásához vezetett. A válaszadók 73 százaléka számolt be arról, hogy ez a probléma súlyosbodott a járvány kezdete óta.
Ismerős álláspont (?)
Az oktatási minisztérium a jelentés után azt nyilatkozta, tisztában vannak azzal a nyomással, amely az iskolákban és az egyetemeken dolgozókra nehezedett a járvány alatt. Hozzátették, "rendkívül hálásak vagyunk nekik azokért az erőfeszítéseikért, rugalmasságukért, amit a Covid-19 világjárvány alatt bizonyítottak".
A brit oktatási minisztérium szerint a tanári szakma "továbbra is vonzó, és még mindig magas a pedagógusok száma iskolákban, jelenleg országszerte több mint 461 ezer pedagógus dolgozik – 20 ezerrel több, mint 2010-ben."
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
