Csak nyilvántartásba vett civilek tarthatnak felvilágosító órákat. De még nincs ilyen nyilvántartás

Tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, de még mindig nincs készen a nyilvántartás azokról a szervezetekről, akik az iskolákban felvilágosító órákat tarthatnának.

  • Eduline

A törvénnyel a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról. A nyilvántartás azonban - amelyben összegzi a kormány, ki azok, akiknek jogosultságuk van iskolai felvilágosító órákat tartani - nyolc hónappal a törvény hatálybalépése után sem készült el - írja a Telex.

A probléma pedig nem is csak a felvilágosító órákat érintik. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja az április 3-át.

Mi a helyzet most az iskolákban?

A Telex idéz egy hatástanulmányt, amelyben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Ebben a szakértők arra jutottak: „az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.