Csak nyilvántartásba vett civilek tarthatnak felvilágosító órákat. De még nincs ilyen nyilvántartás

Tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, de még mindig nincs készen a nyilvántartás azokról a szervezetekről, akik az iskolákban felvilágosító órákat tarthatnának.

  • Eduline

A törvénnyel a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról. A nyilvántartás azonban - amelyben összegzi a kormány, ki azok, akiknek jogosultságuk van iskolai felvilágosító órákat tartani - nyolc hónappal a törvény hatálybalépése után sem készült el - írja a Telex.

A probléma pedig nem is csak a felvilágosító órákat érintik. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja az április 3-át.

Mi a helyzet most az iskolákban?

A Telex idéz egy hatástanulmányt, amelyben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Ebben a szakértők arra jutottak: „az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.