Tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, de még mindig nincs készen a nyilvántartás azokról a szervezetekről, akik az iskolákban felvilágosító órákat tarthatnának.
A törvénnyel a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról. A nyilvántartás azonban - amelyben összegzi a kormány, ki azok, akiknek jogosultságuk van iskolai felvilágosító órákat tartani - nyolc hónappal a törvény hatálybalépése után sem készült el - írja a Telex.
A probléma pedig nem is csak a felvilágosító órákat érintik. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja az április 3-át.
Mi a helyzet most az iskolákban?
A Telex idéz egy hatástanulmányt, amelyben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Ebben a szakértők arra jutottak: „az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
