Március 16-án újra sztrájkolnak a pedagógusok. De mit követelnek?

Március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetést tervez a két nagy pedagógus-szakszervezet. Mutatjuk, miért küzdenek.

  • Bezzeg Hanna

A kormány és a pedagógus-szakszervezetek közt hónapok óta zajló tárgyalások nem vezettek eredményre, ahogy a január 31-i kétórás munkabeszüntetés sem. A január végi akciót követően majdnem háromszáz iskolában kezdtek tanárok polgári engedetlenségi akcióba, március 16-ra pedig a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozatlan idejű sztrájkot szervez. Mutatjuk, mit is követelnek pontosan a tanárok.

A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!

A pedagógusok bérét 2015 januárja óta egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig eredetileg a minimálbér alapján számították a fizetésüket. Ez fájó pont: az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 200 ezer forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.

Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen!

A szakszervezetek nemcsak a pedagógusok, hanem más iskolai dolgozók fizetésemelését is kérik, arra hivatkozva, hogy a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!

A munkaterhek csökkentését is követelik a szakszervezetek, szerintük ugyanis a pedagógusok több mint heti 40 órát dolgozik.

A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!

A szakszervezetek szerint rendszeresen előfordul az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba a pedagógushiány miatt.

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.